Kakuszi Sára: Écska és Zénó

Écska, a nyúl a minap sétára indult. Úticéljául pedig a szántót tűzte ki. Meg is érkezett – de elfelejtette, hogy valójában miért is jött. Nem egyszer fordult elő vele, hogy elfelejtett dolgokat. Ez viszont valóságos szerencsétlenség volt: elfelejteni, hogy hová megy az ember… Hát ilyet…! Mély gondolataiból a Borz zökkentette ki, aki – miután Écska elmondta neki, hogy min töpreng ennyire -, felvetette, miszerint lehet, hogy répáért indult. Mi másért indulna egy nyúl a szántóra, ha nem répáért? Écska rájött, hogy a Borznak igaza lehet.  Mire azonban egyet pislogott, barátjának már híre-pora sem volt. Az egész szántó, mintha kihalt volna. Écska fülelt, de nem hallott semmit. Azt hihetnénk, hogy mint tisztességes nyúlnak, jó hallása van. De neki nem volt. Csak meresztette füleit az ég felé cövek egyenesen. Biztos csak más dolguk lett, gondolta, ezért tűntek el mind. Miután meglátott egy szép répát, odakocogott hozzá, majd egy jó nagy darabot harapott a zöldségből. De épphogy csak rágni kezdte, kiköpte az egészet. Szavamra mondom, ilyen rosszat még nem ettem, gondolta. De nem volt idő csodálkozásra. A csendet hirtelen egy sas éles rikoltása törte meg. Écska hátára hidegrázás kúszott, izmai megfeszültek, és földbegyökerezett lábbal szorosan a földhöz lapult. Olyan kicsire húzta össze magát, amilyen kicsire csak tudta. A nagy pánikban folyamatosan törte a fejét. Közben fel-felpillantott, de úgy tűnt, a sas egyelőre csak játszadozott vele, csak körözött a szántó fölött céltalanul.  Mit is kell tennie ilyenkor egy nyúlnak, gondolta, mit is tanítottak az iskolában? Écska egyre jobban félt.  A nyulak… jó futók! Amint ez eszébe jutott, mintha áramütés érte volna Écskát, elkezdett eszeveszetten rohanni. Zénó, a sas – merthogy ez volt a neve -, tüstént észrevette a cikázó nyulat. Milyen szerencse, gondolta Zénó, de jó, hogy nem áll meg, úgy biztosan szem elől veszteném. Zuhanórepülésben, szárnyait szorosan testére lapítva száguldott Écska felé. A nyúl fokozta a futás tempóját, de nem volt elég gyors.  A nála gyorsabb és jóval erősebb sas rávetette magát.
– Na, most megvagy! – mondta Zénó diadalittasan.
– Mit akarsz tőlem? – kérdezte Écska szinte sipákolva.
– Hát, most azt hiszem, az a helyes, ha megeszlek. Egy rendes sas ugyanis nyulat eszik, ha nem tudnád! – mondta határozottan.
– Tényleg? Hát ez nagy kár… Ha így állunk, az utolsó szó jogán kérdezhetek valamit?
– Hogyne – mondta Zénó szemmel láthatóan zavarban.
– Miért nem kaptál el, amikor egy helyben voltam? Miért nem tudtál hamarabb véget vetni a szenvedésemnek? – kérdezte Écska.
– Mert nem láttalak – hangzott kis szünet után a válasz.
– Nem láttál? Az meg hogy lehet? Hiszen a sasoknak van a legjobb szemük! – érvelt a nyúl.
– Nos, igen, de természetesen nem mindegyik sasnak van olyan kitűnő látása – mondta Zénó szégyenkezve. – Na, jó, igazából egyetlen olyan sast sem ismerek, akinek ilyen rossz lenne a szeme.
– Ne búsulj! Képzeld, én sem hallok túl jól.
– Na, ne beszélj! Köztudott, hogy a nyulaknak van a legjobb fülük! – hüledezett Zénó.
– Ez még semmi. Ma kiderült, hogy a répát se szeretem!
– Te biztosan nyúl vagy? Eddig azt hittem, csak távolra látok rosszul! – méregette Zénó Écskát.
– Kikérem magamnak! – mondta élesen Écska. – Nekem is van két hosszú fülem, pamacsos kis farkam, és elbűvölő vagyok. Lehet, hogy a hallásom nem az igazi, de ettől még teljes értékű nyúl vagyok!
– Tehát azt mondod, nem baj, ha nincs éles látásom, attól még ugyanolyan sas vagyok, mint a többi?
– Igen, pontosan ezt.
– Tudod mit? A bölcsességedért cserébe én most nem foglak megenni! Köszönöm neked, kedves nyúl.
Amint ezt Zénó kimondta, engedett karmaival a szorításon, majd nagy szárnycsapásokkal lendült az ég felé. Néhány méter után vissza akart még nézni Écskára, de helyette az időközben előbújt Borzra kacsintott, aki nem tudta mire vélni a dolgot, így elpirulva intett egyet Zénónak. Écska ezen csak egy jóízűt nevetett, majd sietett haza, nehogy útközben elfelejtse a történetet, amikor is a sas szabadon engedte a tehetetlen nyulat.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: