Salánki Anikó: Ari, gyere haza!

– Gyönyörrrű vagyok! Gyönyörrrű! – verte fel a ricsaj az erdő csendjét. Egy magas kőrisfa tetején szunyókáló kövér vadgalamb felijedve leesett az ágról, még jó, hogy zuhanás közben eszébe jutott, hiszen tud ő repülni! Így minden baj nélkül egy közeli mogyoróbokron landolt, de még ott is csodálkozva pislogott ide-oda. – Micsoda? Mintha emberi szót hallottam volna, de mégsem teljesen olyan – gondolta. Világlátott galamb volt, többször járt már a közeli nagyvárosban, ahol a padokon üldögélő nénikék gyakran dobtak neki kenyérmorzsát. Egyszer még egy kiszakadt zacskót is talált, tele napraforgómaggal. Micsoda lakomát csapott! De a lárma, ami ott van, az kibírhatatlan: a motorok berregnek, autók dudálnak, gépek morognak, villamosok csilingelnek, a piros tűoltóautók mindig visítanak. Az emberek meg csak rohannak, és sokszor kiabálnak – bólogatott, csak úgy magának. – Gyerre ide! Gyorrsan! – hallatszott a fura hang. A gerle sem tétovázott tovább, repült a hang irányába. És mit látott? Egy bükkfa vastag gallyán ott ült a világ legszebb madara! A tollai piros-sárga-kék színben pompáztak, a szárnya zöld volt, mint a legszebb moha. Ügyet se vetett a bámuló szürke madárra. Forgott körbe, igazgatta fénylő/selymes tollait, és csak fújta a magáét: – Arri vagyok! Rremek! Rreggeli kérrek! De ekkor már tele volt a tisztás madarakkal, hisz kíváncsi népség, az ám!   Ott csicseregtek, vijjogtak, prüntyögtek, károgtak, huhogtak, ahányan csak voltak. Mindhiába, a gyönyörűséges madár nem is figyelt rájuk.  Vidáman mondta a magáét, dicsekedett, meg fecsegett mindenféle butaságot. Az erdő-mező népe egy idő után megunta, és mindenki ment a dolgára: fészket építeni/javítgatni, vagy finom falatokért a fiókáknak. Csak a vadgalamb maradt ott, le nem vette volna kedves gombszemét a papagájról. Ari ugyanis bemutatkozott, és elmondta, hogy ő ararát papagáj, és nics nála pompásabb jószág hetedhét határban. Így ment ez jó darabig. Esteledett már, amikor egyre csendesebb lett a kényeskedő-hangoskodó jószág. Még a színei is mintha fakóbbak lettek volna. Aztán suttogva csak annyit mondott: – Kerresnek! Sírr érrtem! – Kicsoda? – kérdezte a galamb kíváncsian, de nem kapott választ. – Rremek móka! Elrrepültem! Haza! Merre? – folytatta piyergő hangon Ari. Ahogy ott töprengtek-búslakodtak, egy egész verébraj repült a tisztásra. Csipogva mesélték, hogy egy kislány sírdogál a játszótér melletti ház második emeleti ablakában, mellette kinyitva egy üres kalitka.  – Ari, gyere haza! Arikám! – ezt kiabálja. A papagáj gyorsan abbahagyta a panaszkodást, úgy figyelt, mit is csivitelnek a kis tollasok. – Ó! – suttogta – Ő nem lehet más, mint Borrika, az én kis gazdám! Rrepülök! Gyorrsan! A vadgalamb nem engedte, hogy egyedül vágjon neki az útnak, elkísérte, és mögöttük vidám -barnás felhőként ott repült az egész verébsereg. Így érkeztek meg a városba. Az emberek nevetve/integetve figyelték az égen haladó fura csapatot. Elől egy gyönyörű papagáj, mellette egy picit (de tényleg csak picit) kövér vadgalamb, és sok-sok veréb. Amikor Borika meglátta őket, nevetve nyújtotta ki a kezét, amire rászállt Ari, a kíváncsiságból megszökött papagáj. A vállára óvatosan rátelepedett a gerle, a verebek pedig huss, felszálltak a felhőkig. A papagáj azóta is boldogan beszélget Borikával, aki sokszor megeteti a téren sétálgató vadgalambokat, és a porban fürdőző verebeket.

Reklámok

Salánki Anikó: Ari, gyere haza!” bejegyzéshez 93 hozzászólás

Új írása

  1. A gyerekek imádják a mesédet!Alig várják, hogy te mondd el nekik!

  2. Szeretjük olvasni, és felolvasni a gyerekeknek a mesédet. Köszi!

  3. A mese egy érdekes műfaj, de igaznak kell lennie. Ez a mese az, mert nem az a lényeg, hogy beszélnek-e egymással a madarak? Most már tudom, hogy igen.

  4. Anikó néni! En nagyon aranyos mese, visszaröpített a gyerekkoromba.

  5. A gyerekek szeretik a lineáris vonalvezetésű, egyszerűen kedves meséket. Jobban is tudják követni. Főleg, ha “ismerős” szereplői vannak, a mindennapi életből.

  6. Végre egy egyszerű, kedves mese, ami nem akar többnek látszani, mint ami.

  7. Nagyon tetszett! Aranyos történet! Eszembe juttatta Ruti papagájunkat.

  8. Nagyon érdekes, aranyos történet, legjobban tetszik, ahogy egymásra talált a két szereplő.

  9. Kedves Anikó néni! Mint régi tanítványa, örömmel olvastam meséjét, gratulálok!

  10. Sokoldalú írónő, minden korosztályt meg tud szólítani. Ennek ékes példája a gyermekekhez szóló első meséje, Mese arról, hogy miért éppen a fenyő, mely sokak szívét megdobogtatta. Akkor azt írtam, hogy el fogom mesélni az unokámnak… Hát ezt a szép kis mesét is… Az elsők között! Gratulálok Anikó!

  11. A madarak mindig hálás témái egy mesének, a gyerekek szeretik őket. Ebben a mesében különösen a vadgalamb kedvessége ragadta meg őket, de szívesen utánozták a hiú papagáj hangját is.

  12. Szükség van olyan mesékre, amik felhívják a gyerekek figyelmét a szeretetre, arra, hogy a kivagyiság nem helyes magatartás.

  13. Jó volt felolvasni a gyerekeknek! Szeretik, ha egy történetnek jó a vége.

  14. Szeretjük a meséket, felnőttként is. Főleg így, hogy ismerjük a szerzőt!

  15. Nagyon kedves, aranyos mese! Csak gratulálni tudok hozzá!

  16. Tetszik, kedves mese, modern de a régi hagyományokat (beszélő állatok) is megőrző.

  17. Felolvastam az osztályomnak, nagyon tetszett a gyerekeknek!

  18. Ha az első mondatok megelevenednek-, akkor nem azt nézem, hogy ki írta vagy mikor is ér véget a mű. Anikó- észrevétlenül filmet vetítettél számomra, így a belső filmvásznon egy csapásra megelevenedtek a jelenetek. Ez a mese-, amely lehetne valóságos történet is- leköti a képzeletet, a gondolatokat. Engem megragadott ismét- gratulálok!

  19. Egész más hangulatú, mint az ünnepélyes karácsonyi volt, de a gyerekek roppant mód élvezték. Egész nap “papagájosan” ropogtatták az “r” betűket, beszédgyakorlatnak se volt utolsó. Köszi!

  20. Hangulatos, szívet-lelket melengető gyönyörűséges mese. Gratulálok!

  21. Mi felnőttek is szeretjük a meséket. A kövér vadgalamb nagyon jó figura!

  22. Tudom díjazni a stílt! A madarak meg amúgy nálam is a topon vannak.

  23. A gyerekek nagyon izgultak, hogy hazatalál-e a papagáj. Amikor felolvastam, a végén tapsoltak. Örülök a mesédnek!

  24. A mese hangulata nagyon tetszik, tartalma igazán a kisgyermekekhez szól : Gratulálok!!!

  25. Már a kezdés csúcs, a leeső vadgalambbal. Klassz, felolvasható a gyerekeknek.

  26. Kifogyhatatlan és megunhatatlan vagy Anikó az írásaiddal együtt!A madarakkal együtt élünk,nekik is van társadalmi életük és a te történeted nagyon jól tükrözi ezt.Óvodásoknak is mesélhető a” Madarak és fák napja ” alkalmából vagy, esetleg , a gyermekek viselkedésének alakulásához tükröt adhat, a természet szeretetére nevel.Egyetértek a kedves Takácsné Nagy Eszter hozzászólásával.Nagyon köszönöm ,hogy megosztod az olvasó közönségeddel írásaidat!S.manyi

  27. Nagyon jó lett! Jól be lettek mutatva a szereplők és nagyon jó hogy Ari megtalálta a gazdáját.

  28. Nagyon jó! Jól be van mutatva mindenki, és nagyon jó hogy végül megtalálta a gazdája Arit és Ari is a gazdáját:

  29. Nagyon jó mese, főleg a kis kövér vadgalamb viselkedése megkapó. Köszi!

  30. Mert mindenütt jó, de legjobb a saját kalitkánkban…:-) Szép mese!

  31. Kedves történet gyerekekről, madarakról felnőtteknek.(kár a hiányzó “z” betű). Végre egy olyan történet, aminek pozitív vége van. Sok-sok ilyen mesét olvassunk a mai gyerekeknek, s mikorra felnőnek természetet, állatokat szerető felnőttek lesznek! Köszönjük, Anikó !

  32. Mert jó hazamenni 🙂 Haza…ahol keresnek, szeretnek… várnak… 🙂

  33. Nagyon aranyos kis történet, Anikó. Remélem még sok ilyen tanulságos mesével ajándékozol meg minket.

  34. Egy újabb gyöngyszem ismét Anikótól. A mese is híven tükrözi az írónő hitét a tiszteletről, elfogadásról, szeretetről, melyet most az a kedves “tényleg csak picit kövér” vadgalamb testesít meg.

  35. Nagyon szép, kedves mese. A gyerekek biztos szeretni fogják.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: