Győri Mátyás: Legjobb gyógyszer az ölelés!

Ez a történet Ágotáról szól pontosabban Ágotáról és egy pici sárga fekete méhről. Ágota egy gyönyörű színes házban él egy nagyon vidám helyen melynek neve Vidám mező azért ez a neve mert itt mindenki mosolyog és rengeteg az ölelés. Ezen a reggelen Ágota kiment a ház elé élvezte a meleg nyári napsütést. Ágota kicsit más volt, mint a többi vele egykorú lány,de csak annyiban különbözött,hogy allergiás volt  a virágokra és így a kis kertjében gyönyörű kavicsok és kövek voltak virágok helyett.
Miközben Ágota a kavicsaiban gyönyörködött észre vette, hogy legjobb barátja Mátyás közeledik felé, Mátyás is ugyan olyan volt, mint Ágota allergiás, ezért nagyon jól megértették egymást es mindketten imádták a köveket nézegetni és gyűjtögetni.
De nem csak Mátyás közeledett, hanem égy pici sárga fekete méhecske is nagyon éhes volt  és virágokat keresett,de nem talált, a kertben nem volt más csak kavics és kő .Mikor Mátyás odaért azt tették amit annyira szeretnek megölelték egymást majd nézegették a köveket.
Kétségbeesetten repkedett fel alá és mindenhol  virágot keresett. Ágota meglátta a kicsi méhet.
Milyen aranyos ölelésre való gyönyörűség – mondta és meg szerette volna ölelni elkapta és még mielőtt Mátyás szólhatott volna,hogy ne tegye magához szorította és megtörtént a baj,az ijedt ki állat megcsípte az orrát és Ágota hangos zokogásban tört ki!!!
Pici turpisz orrán rettenetesen nagy piros csípés lett ami lüktettet és fájt!!Mátyás gyorsan bevitte a konyhába és egy nagy csomag jeget tett az orrára,ami még mindig nagyon fájt.
– Miért csípett meg ez a valami én csak ölelni akartam nem bántani-szipogta.
– Nem akart ő bántani – kezdte Mátyás de ekkor kopogtak az ajtón.
Mátyás kinyitotta az ajtót és meglepődve látta a kicsi méhet aki nagyon meg volt rémülve amiért megcsípte Ágota orrát.
– Nem akartalak bántani –zokogta a kicsi méhecske.
– De nagyon megijedtem mikor magadhoz szorítottál-folytatta elcsukló hangon.
– Már nem is fáj annyira –mosolygott Ágota aki igen csak furcsán nézett ki a jeges zacskóval az orrán.
– Nálunk ez a szokás ha találkozunk megöleljük egymást – mondta Mátyás.
– Hát akkor már értem ne haragudj.
– De ha már nem nagy a gond megkérdezhetem hol találok virágokat,mert nagyon éhes vagyok,és a te kertedben nincsenek virágok.
– Hát igen ennek nagyon egyszerű a magyarázata allergia – mondta Ágota.
– Mi az- az allergia?. kérdezte tágra nyílt szemmel a kis méhecske.
Tudod ha én azaz mi virágot érzünk hapcizunk tőle mindaddig még a közelünkben van,ezért vannak kavicsok a kertemben virágok helyett – mondta Ágota.
– Akkor most mi lesz velem,nagyon éhes vagyok .
– Menj fel a dombtetőre ott a rét telis tele van virágokkal – mondta Mátyás.
– Köszönöm –repkedett körbe-körbe a méhecske.
– Már indulok is.
De ebben a pillanatban eszébe jutott valami.
– Ha szeretnéd megölelhetsz-mosolygott-
– Tényleg az annyira jó lenne –ugrott fel örömében Ágota.
Széttárta a karját és a kicsi méhecske lassan belerepült, óvatosan magához ölelte és kérte Mátyást jöjjön ő is. A három jó barát hosszan ölelte egymást.
– Már nem is fáj az orrom – mondta Ágota
– Meggyógyult a gyógyító öleléstől – mondta vidáman Ágota
A kis méhecske elrepült a közeli rétre, de minden nap megnézte az új barátait,és ha látott egy szép követ elvitte nekik és együtt nézegették,majd megölelték  egy mást hiszen az ölelésből soha sem elég.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s