Német Kristóf: A szerszámok gyűlése

Hol volt, hol nem volt, volt a falu másik végén egy fészer.
Abban a fészerben gyűlést tartott a kalapács az összes szerszámnak. Apraja-nagyja ott volt a gyűlésen. Mikor mindenki már megérkezett, nagy csönd lett. A kalapács így szólt:
–    Üdv mindenkinek! Azért hívtalak össze benneteket, hogy megvitassuk, melyikünk a legfontosabb szerszám!
Erre mindenki dicsérni kezdte magát. Elsőnek a gereblye szólalt meg:
–    Nem volt még levél, aki ellent tudott volna állni éles fogaimnak.
Szavába vág a fejsze:
–    Bármit ketté tudnék vágni!
Utána a lapát:
–    Én vagyok a legfontosabb, mert az összes havat el tudnám túrni!
Az ásó így kiáltott:
–    Azért van lekopva az orrom, mert már sok értékes dologra bukkantam már.
Végre a kis ollócska is szóhoz jutott:
– Én csak papírt tudok vágni, de én is fontos vagyok.
– Tessék?!- Mindenki csodálkozott.
– Mindannyian egyforma fontosak vagyunk, csak másra használnak minket. Nélkülünk az ember sok mindent nem tudna elvégezni.
Talán nincs olyan, hogy “legfontosabb szerszám”, de azóta is az a kis papírvágó ollócska a legbölcsebb. Itt a vége, fuss el véle!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: