Szilágyi Tímea Dalma: VÍZANYÓ FIA

Amit elmesélek,az még akkor történt, amikor Vízanyó igazgatta a források vizét.Megszabta a vizek útját,a források medrét,a havazás pillanatát.
Egy kék erdő közepében volt egy kék palota,teteje színarany,kapuja ezüst.Ott élt a király a lányával boldogan.De egy nap a hétfejű sárkány elrabolta a királylányt.
A király szomorú volt,kihirdette,hogy aki visszahozza a leányát,annak adja királyságát és lánya kezét.Meghallotta a hírt Vízanyó egyetlen fia.Ő is eljött szerencsét próbálni.Jöttek legények,királyfiak,hercegek csak úgy  hemzsegett a palota.
A király azt mondta:
-Induljatok,keressétek meg a lányomat!
Vízanyó fia elindult egy erdőbe.Ott megkérdezett egy pár forrást nem látták-e a sárkányt?De senki sem látta.
Ment,mendegélt,látott egy kunyhót.Bemegy,senki sem volt otthon.Talált egy vizesbögrét.Megitta.Ahogy issza,talált a vízben egy sípot.Belefújt.
Ahány farkas volt,mind ott termett.Kérdi tőlük a legény:
-Látta-e valaki a sárkányt meg a királyleányt?
Egy öregebb farkas látta és azt mondja:
-Ülj fel a hátamra,elviszlek oda,ahol láttam.
Elvitte a farkas egy nagy almafához,de ez egy varázsfa volt.A legény felmászott rajta.Mászik,mászik,cscodálkozik hogy nem ért a tetejére.Hát azért nem ért fel,mert az égig nőtt a fa.Kúszott tovább sok éjjel,sok nappal,egyszer elérte a tetejét.Amikor felért,lát egy hatalmas tavat.Át akarja úszni,de ahogy közelebb megy,főni kezd a víz,óriási buborékokkal sistergett.A legény rászólt a buborékokra:
-Nyugodj víz!
Abban a pillanatban a víz elcsendesedett,a fiú meg átúszta.
Mikor átért a tó másik partjára,körülnéz,lát egy óriási jéghegyet,azon egy követ,a kövön egy kastélyt.
-Ez lehet a sárkány birodalma?-kérdezte.
Három hét alatt megmászta a jéghegyet.Mivel elég tapadós volt a cipője,a kövön könnyű dolga volt.Elért a palotához.Már látja a királyleányt,sír-rí az ablakban.Bemegy.Ott volt a sárkány is,kérdi tőle:
-Mit akarsz?
-Szolgálni jöttem.
-Az jó,mert éppen van elég dolog a számodra.
Beviszi az istállóba,és mondja neki:
-Itt van az a kupac széna,abból etesd meg ezt a hat lovat.A hetediknek csak parazsat adj.
-Jól van,úgy teszek.-mondta a legény.
Etette a legény a lovakat,mert sejtette,hogy a hetedik egy különleges ló.
Egy este,amikor a sárkány aludt,a királylány bement az istállóba.
-Gyere menjünk haza,mondja a legénynek.Üljünk a hetedik ló hátára,mert ő egy táltos.Fel is ültek a hátára,de amint a ló kirepült az istállóból,szárnyával leverte az aranykardot.Akkorát csengett a márványkövön,hogy a sárkány felébredt a zajra.Dühösen repült utánuk.Amikor a tóhoz értek,a legény ráparancsolt:
-Főj,víz!
Hangos sistergésbe kezdett a víz,a magasba emelkedett,óriási buborékokat hányt a sárkányra,és lehúzta a mélybe.
A legény a leányt hazavitte a királyhoz. A király össze-vissza csókolgatta édes lányát,a fiúnak meg odaadta a királyságot és a lánya kezét.
Így volt,mese volt,dióhéjba kerekedtek,és a vizen leereszkedtek.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s