Fű Tamara Sára: Hogyan tűnt el Dorci, amikor nyaraltunk?

Nyár volt, június hónapban jártunk. A családom azon gondolkodott, hogy hova menjünk nyaralni.
Egyszer csak csengettek. Csilla anyu ment, és kinyitotta az ajtót. Lám csak, lám, ki áll az ajtóban! A barátnője.
– Szia! Gyere be, beszélgessünk! – hívta anya.
– Na, hogyan is kezdjem, nagyon nagy gondolkodásban vagyunk.
– Min gondolkodtok? – kérdezte Barbi, anyu barátnője.
– Azon, hogy hová menjünk nyaralni. Van valami ötleted?
– Menjetek Szlovákiába, vagy Horvátországba!
– Horvátországba? Jó ötlet!
– Zsombor apu, Regi lányom, Dorci lányom, halljátok ezt! – kiáltotta Csilla anyu.
– Menjünk Horvátországba nyaralni? Ez tényleg jó ötlet! – mondta Dorci.
Már másnap reggel elkezdtünk pakolni a nyaraláshoz. Hétfőn pedig jó korán keltünk, hogy elkerüljük a nagy forgalmat az autópályán. A kempingbe délután érkeztünk, és a naplementét már a tengerpartról néztük. Mindenki boldog volt, hogy ilyen csodás helyen nyaralunk.
Másnap sétálni mentünk, vagyis városnézésre. Persze Dorci rögtön kirakatot akart nézegetni!
– Anya, megnézhetem azt a kirakatot?
– Jól van, mi meg ott leszünk a szobornál!
Közben egy turistacsoport érkezett a kis térre. Dorci próbált keresni bennünket a tekintetével, de nem látott át a nagy tömegen. Anyáék is egyre nyugtalanabbul tekingettek feléje, de mivel nem látták, felkerekedtünk, hogy megkeressük. Mire átverekedtük magunkat a tömegen, Dorci már nem volt a kirakat előtt. Pontosabban, sehol nem volt. Nagyon megijedtünk, és elkezdtük keresni. Közben Dorci is elindult a keresésünkre, csak épp az ellenkező irányban, mint mi. Így hasztalanul kerestük. Végül a sétányon úgy döntött a család, hogy szétválunk, és mindenki más irányban keresi a kis tekergőt. Szerencsére csaknem egyszerre értünk egy kis játszótérhez, ahol a hintáról boldogan ugrott anya karjaiba az elveszettnek hitt Dorci. A nagy ijedségre nyomban fagylaltozni indultunk. A városnézés után lementünk a tengerpartra. Anyu napozott, apa úszott, mi, gyerekek pedig játszottunk a homokban.
A következő nap sétahajóztunk, délután pedig visszamentünk a partra homokvárat építeni és labdázni. Este ismét a naplementében gyönyörködtünk. Az utolsó napon apa még szörfözött is! Nagyon sajnáltuk, hogy ilyen gyorsan eltelt a nyaralás.
Boldogan és élményekkel teli érkeztünk haza. Alig vártuk, hogy megnézhessük a videót az igazán emlékezetes nyaralásról.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: