Geréb István: A hét lovag

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember és egy fia. Az apja már nagyon idős volt és beteg. A fiú hét évig gondozta, ápolgatta, de mint minden ember, meghalt. A fiú elment szerencsét próbálni. Egyszer csak találkozott egy pásztorral és megkérdezte:
– Nem tudja merre találom Kámelott királyságát, hátha ott találok munkát?
– Én ugyan nem, de talán a varázsoroszlánom tudja.
Az oroszlán odalépett és így szólt:
– Kámelott királysága innen nyugatra van, de csak a griff birodalmon át juthatsz oda.
– Köszönöm az útbaigazítást!
Ahogy ment, mendegélt, találkozott egy mágussal, aki azt mondta neki:
– Ha tovább akarsz menni, meg kell szerezned a Sasok templomából a Hizisz tükrét, az Ördög kardját és az Istenek páncélját.                                                                                                                                                             – És azokat merre keressem meg?- kérdezte kétségbeesetten a szegény legény.
– A sötét erdőben vannak. Hizisz tükrét a háromfejű sárkány, az Ördög kardját a hatfejű sárkány, és az Istenek páncélját pedig a tizenkét fejű sárkány őrzi. Ha meg akarod szerezni, és azt akarod, hogy átengedjelek a kapun, akkor meg kell velük küzdened.
– De ezt, hogy tudnám megtenni? Hisz nincs nálam semmi fegyver! – szólt kétségbeesetten a szegény legény.
A mágus folytatta:
– Fegyvert akarsz? Itt nem messze találsz az erdő szélén egy kis falut, ott van egy kovács, aki nagyszerű fegyvereket készít, keresd meg, hátha segít neked.
Elballagott a szegény legény. Megkereste a kis falut. Meg is találta a kovácsműhelyt, bement és így szólt:
– Adjon Isten jó napot!
– Adjon Isten! Mivel szolgálhatok fiam? Mi járatban vagy erre, ahol a madár se jár?
– Elküldött a mágus, hogy küzdjek meg három sárkánnyal, mert csak akkor enged át a kapun a Griff birodalomhoz. De nekem nincs fegyverem, és azt mondta jöjjek ide, hátha szerencsével járok.
– Persze fiam. Van itt nagy választék, mert sajnos kevesen járnak mifelénk. Van kard, van íj, vagy esetleg tőr, de én a kardot ajánlanám neked, mert azzal könnyen átszúrhatod a sárkányok szívét. Bátor fiú lehetsz te, ha egyenesen három sárkányra pályázol.
– Köszönöm szépen, jó uram! Elfogadom a tanácsát és egy kardot választanék magamnak. De pénzem az nincs, így hát fizetni nem tudok, esetleg valamivel állhatok szolgálatára? Mindent meg tudok csinálni, legyen az bármilyen munka.
– Jaj, fiam! Én már öreg vagyok, jól is jönne egy fiatalabb a házhoz, aki megcsinálja a munkát. Sok munka van a kertben, ki kellene takarítani az istállót, és télire eleséget is kellene gyűjteni a lovaknak, mert különben éhen halnak.
– Rendben van, kedves uram! – ezzel a szegény legény neki is fogott. Kiment a kertbe, betakarította a termést, mindent elraktározott. Teltek, múltak a napok, az istállót is sikeresen kitakarította, a csűrt pedig megpakolta szénával, majd három hét elteltével végzett, és megkapta jutalmát. Ezzel elbúcsúzott, és útnak eredt.
Ment, ment, mendegélt egyszer csak talált egy kis kunyhót, ahol épp nem volt otthon senki. Bement, hogy körbenézzen, de akkor hirtelen hazajöttek a ház urai.
– Mit keresel te itt? – szólt az egyik, nagyon mérgesen.
– Elnézést kérek, szegény utazó vagyok, és csak egy kis pihenésre vágytam, így hát bejöttem, hogy megnézzem, itt van-e valaki, de nem volt senki.
– Hát, itt pedig te nem fogsz pihengetni. Nem tudod, kikkel állsz szemben? Mi vagyunk a környék legrettegettebb zsiványai, senki nem mer a házunknak még a közelébe sem jönni. Hogy merted ezt, hogy bejöttél a házunkba? Ezért nagyon megfizetsz. Kínok között fogsz meghalni!
– Ilyenről szó sincs. Én nem félek semmitől és senkitől. Azt hiszed, megijeszt, hogy ti többen vagytok én pedig csak egyedül? Ha ki mertek állni ellenem, akkor csak rajta, hadd lássam mire képesek a nagy zsiványok!- mondta bizalom teljesen a legény.
– A kis pimasz, hogy mer így beszélni velünk? – mondta felháborodottan a legöregebbik fivér- Ellátom én a bajodat, ne félj semmit, nem fogsz innen egybe kikerülni! – és nekiesett a legénynek.
A legény magabiztosan előrántotta a kardját, és lecsapott vele. Le is vágta a zsivány kezét, aki észvesztő ordításba kezdett. Erre a többiek megijedtek, mivel a bátyjuk volt a legerősebb, a fiú pedig egy szempillantás alatt levágta a kezét.
– Ki vagy te fiú, hogy ilyen erő birtokában vagy?  Csatlósaid leszünk, lessük majd minden kívánságod, csak az életünket kíméld meg.
– Rendben van, életben maradhattok, csak annyit kérek, hogy pihenhessek egy kicsit, mert még nagyon hosszú út áll előttem!
– Óhajod számunkra parancs! Mindenhová követünk majd téged. – ezzel fürdőt késztettek és megvetették a legkényelmesebb ágyat.
A szegény legény kipihente magát, majd másnap újult erővel útnak indult, immár nem egyedül, hanem a csatlósaival együtt. Arra gondolt, hogy lovakat kellene szerezni, mert gyalog mégsem mehetnek, hosszú az út, és fárasztó. Arra gondolt, hogy a kovácsnak tizenkét lova van, hátha odaadna nekik hetet, mivel annyian vannak. Elmentek a kovács a kunyhójához, bement és így szólt:
– Adjon isten jó uram, visszajöttem, nagy kérésem lenne magához. Hét lóra volna szükségem, magának meg több is van. Meghálálnám, ha ideadná nekem őket. Nagy szükségem volna rájuk. Heten vagyunk mostmár, mint a gonoszok.
– Édes fiam, és nekem ebből mi hasznom lenne? Én etetem őket, én itatom őket. – szólt meglepetten a kovács.
– Adnék magának értük hétszáz aranyat, mindegyikért százat.
Hej, de megörült az öregember, azonnal kapott is az alkalmon, mivel úgy is el akarta adni őket, túl öreg volt már, hogy ennyit gondozzon.
Útnak indultak heten, barangoltak három nap, három éjjel étlen, szomjan. Szerencsére találtak egy patakot, amiben friss forrásvíz csordogált, és teli volt hallal. Megörültek a szerencsének, megtöltötték a kulacsokat vízzel, megitatták a lovakat, és be is lakmároztak. Tábort vertek, majd másnap reggel továbbálltak. Meg is találták a háromfejű sárkányt. A fiú egy csapással megölte. A többiek csak ámultak bámultak. A sárkánynak volt egy egész kincsesládája teli mindenféle drágakővel, arannyal, és benne volt a csodálatos Ízisz tükre.
– Végre! – kiáltott fel megkönnyebbülten a zsiványok újdonsült vezére. – Megvan az első kincs! Nehéz út vezetett hozzá, de megvan, már csak kettő van hátra. Pihenjünk meg, osszuk szét a kincseket testvériesen, úgysem cipelheti egy az egészet.
Így is lett. Szétosztották a kincseket, és megpihentek, majd tovább indultak a hatfejű sárkány keresésére. Nem kellett sokat keresgéljenek, meglett a hatfejű sárkány. Ez már sokkal erősebb volt, mint az előbbi. Tüzet okádott, mindent elpusztított maga körül. A szegény legénynek eszébe jutott Ízisz tükrének varázsereje, ha már nála van, akkor miért is ne használhatná? Elővette, a sárkány felé fordította, az pedig visszafordította rá a tüzet, a sárkány pedig a saját csapdájába esett, és megégett. A barlangban találtak hat páncélt, és megtalálták az Ördög kardját. A legény a páncélokat csatlósainak adta, a kardot pedig megtartotta, így tovább is mentek, megbirkózni, a legnagyobb ellenséggel.
Az erdő egyre sűrűbb, sötétebb és félelmetesebb lett. Mire odaértek a sárkány barlangjához eltelt jó pár nap. A tizenkét fejű sárkány hatalmasabb volt, mint az előző kettő együttvéve, sőt, ez még repülni is tudott, és nagyon is gyorsan mozgott, és a fejeivel ide-oda csapkodott. A fiú előrántotta az újdonsült fegyverét, ami kétszer akkorára nőtt, de a súlya még kevesebb lett, mint volt. Nagyon könnyen tudta forgatni, de szüksége volt Ízisz tükrére is. Nagy nehezen megvívott a sárkánnyal, majdnem otthagyta a fogát is, de sikerült legyőznie a sárkányt. A barlangban találtak hat kardot és az Istenek páncélját, meg egy kis ládikát is. Mikor kinyitották meglátták, hogy három tekercs van benne, amikre fel van írva, mire képesek a varázs fegyverek: Ízisz tükre minden támadást visszaver, amit a tulajdonosának szánnak, az Ördög kardja a használója ambíciójától függ, mimnél jobban akar nyerni, annál erősebb lesz, és olyan könnyűvé válik, mint egy pihe, az Istenek páncélja pedig minden mágiatámadástól megvéd. Megkönnyebbülten haza tértek a zsiványtanyára.
Hét napon keresztül mulattak, vigadtak, kipihenték minden fáradalmukat,majd megint útra keltek, immár a mágushoz, aki ki kell nyissa a Griff birodalom kapuit. Megérkeztek, a mágus becsapta és el akarta lopni tőle a mágikus eszközöket, de pórul járt, a páncél megvédte a fiút, a kard pedig megölte a mágust. Bejutottak a Griff birodalomba. Mentek, mendegéltek, poroztak a lovakkal, nyaldosta az eső az arcukat, s egyszer csak meglátták a kiutat a Griff birodalomból.
– Ott van Kamelott vára, mindjárt megérkezünk- kiáltotta az egyik zsoldos. Nemsoká el is értek a várhoz, de nem akarták beengedni őket.
– Mit akartok? Harcolni jöttetek ilyen páncélokban és fegyverekkel?
– Békés szándékkal jöttünk. Én és társaim nagy utat tettünk meg idáig. Sok veszélyen mentünk át. Nagyon elfáradtunk. Szeretnénk leróni tiszteletünket a király iránt, és menedéket kérni. – szólalt meg a vezér.
Az őrök beengedték őket .Első utuk a fogadóba vezetett. Találkoztak egy szőke ifjúval. Beszélgetésbe elegyedtek vele, egy korsó bor társaságában. A fiú mesélt a királyságról, és fitogtatni kezdte erejét .Erre bedühödtek a zsoldosok és kihívták őt, hogy mutassa meg az erejét, ha olyan nagy a szája.
– Én Arthur herceg vagyok, Uther Pendragon, Kamelott uralkodójának fia. Ha engem legyőztök, lovaggá üt benneteket a király.
A vezérük végül legyőzte Arthurt, s így ők lettek a kerek asztal lovagjai: Percival, Lancelot, Pelleas, Galahad, Lionel, Erek és Sir Mordred.
Így volt, mese volt, aki nem hiszi, járjon utána.

Reklámok

Geréb István: A hét lovag” bejegyzéshez egy hozzászólás

Új írása

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: