Kiss Klaudia: Jankó és a hercegnő

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, volt egy kisfiú, aki egyedül élt édesanyjával egy kis házban a folyó partján. A túlparton a sötétség erdeje volt, melynek közepén egy félelmetes kastély állt. Ide a kisfiúnak nem volt szabad átmennie.
Egyszer, amikor az édesanyja elment dolgozni a városba, mint minden nap, a kisfiú kivitte az állatokat legelni. Ekkor valami csillogást látott meg. Kíváncsi lett, hogy mi lehet az, ezért átkelt a folyón. Eszébe jutottak anyja szavai: „nem szabad átmenni, mert veszélyes”, de mikor átkelt, nem látott semmit. Azt gondolta, képzelődött, de újra meglátta a csillogást és tovább ment. Már besötétedett, mire a kastély kapujához ért. Ekkor a kapu kinyílt és egy hang szólt ki:
– Gyere be!
Bár nagyon félt, minden bátorságát összeszedte és bement, a vaskapu pedig bezárult.
A kastély lakói nagyon furák voltak. Félelmetes külsejük volt, mintha valaki elvarázsolta volna őket. Jankó félt, de közben mégis valami furcsa érzése lett. Legyőzte az undorát és elmondta nekik, hogy ő csak egy éjszakát maradna itt. Holnap kora reggel haza is menne az édesanyjához. Hangosan kinevették őt.
– Azt gondolod, innen te még hazamehetsz valaha?
– Igen.
– Most már te is itt ragadtál és ilyen leszel, mint mi.
– Lehetetlen -, mondta Jankó.
– Csak akkor, ha kiállsz három próbát, akkor szabadulhatunk. Egy gonosz boszorkány átkozott el minket. Mi is neki vagyunk a rabjai.
Jankó eldöntötte, hogy ő nem marad itt. Nem volt más választása, megpróbálja feloldani az átkot. Lefeküdt aludni, és már meg is kapta álmában az első próbafeladatát. Nehéznek tűnt, de helyén volt a szíve és már másnap reggel eleget tudott tenni. Ez nem volt más, mint meg kellett találnia a sok torz szörny között a hercegkisasszonyt és meg kellett csókolnia. A bálteremben összegyűlt a kastély összes lakója. Nem is volt olyan könnyű ez a feladat. A szívére hallgatott, és odalépett a legrondább lényhez és azt mondta neki:
– Én most téged megcsókollak!
Jól választott, az összes lakó elkezdett szépülni, az átok kezdett elmúlni. Mindenki örült, de még hátra volt két próba.
Megint beesteledett és Jankó álomba merült. A második próbát is kiszabta a boszorkány. Reggelre minden fiatal lányt egyformává változtatott és közülük kellett kiválasztani azt, akit már megcsókolt. A boszorkány nem mondta, hogy Jankó minden próbával hét évvel idősebb lesz, ezért már másként gondolkodott és így sikerült kiválasztania a hercegnőt. A boszorkány egyre mérgesebb lett, mert az átok gyengült. Már csak a harmadik próba volt hátra, de ekkor azt az átkot szórta Jankóra, hogy ne tudjon elaludni, mert akkor nem tudja teljesíteni. Mindenki kezdte feladni a reményt, hogy megmenekülhetnek. De ekkor a hercegkisasszony Jankó szobája előtt elkezdett énekelni és Jankó elaludt. Ezzel már meg is volt a harmadik próba: megálmodta a közös jövőjüket.
Mindenki nagyon örült, mert megtört az átok. Nagy lakodalmat csaptak, még máig is élnek, ha meg nem haltak.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: