A kismalac és barátai

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kismalac. Egy farmon élt a családjával együtt. Volt anyukája, apukája, a többi tesóját elaltatták, de ő még élt, jól érezte magát egyedül. Természetesen a malacoknak gazdája is volt. Minden nap kaptak enni-inni. Egyszer kiszakadta drótkerítés amikor az anya- és apamalac aludt. A kismalac kihasználta ezt a páratlan lehetőséget és kiszökött. Felébredtek a malacok, visítottak és röfögtek. A gazda kiszaladt a hangzavarra és látta, hogy nincs meg a kismalac. Kereste mindenhol, de nem találta. Egyszer meglátta, hogy fent van a szalmabála tetején. A gazda pont felérte, leszedte a bála tetejéről, lerakta a szüleihez és gyorsan megjavította a kerítést. Ezek után viszont a nyúl szökött ki, a ló nyerített, a gazda futott a nyúl után, de nem tudta elfogni. A nyúl már nagyon messze szaladt, de visszajött, mert éhes és szomjas lett. A családja nagyon örült neki, sok-sok répát és vizet kapott. Beesteledett, nagyon sötét lett. Mindenki aludt. Egyszer egy szarka leszállt az udvar közepére. Elvitt egy csillogó vascsavart a kerítésből, ami az udvart zárta. Reggel a gazda nyitotta volna ki a kerítést, de az szétesett. Másnapra a szarkának már fészke is volt a két almafán. A gazda éppen diófát ültetett, ekkor vette észre a szarka fészkét. Gyorsan le is vette és jó messzire eldobta. Aztán tovább ültetett. A malacok, lovak és nyulak éhesek lettek, a gazda ellátta őket. Ez így ment napokig. A szarka mindig fészket rakott az udvarra. Na, a gazdának se kellett több, kitette egy táblára: ELADÓ ÁLLATOK! Az emberek észre se vették a táblát. A gazda mérges lett, nagyon mérges, hiszen már 1 hónapja kint volt a tábla. Furfangos volt és leszállította az állatok árát. Jöttek is a vevők sorra, egymásnak adták a kilincset. Megvették a lovakat, a nyulakat, a malacokat. A malacok sivítoztak, röfögtek. A gazda a pénzből felújította a házat, berendezte modern tárgyakkal, még medencéje is volt. Rendezett is egy medencés bulit, de mivel rosszul táncolt és rossz viccei voltak, mindenki hazament. Rádöbbent, hogy neki a farmi élet kell, ezért elment dolgozni és 1 hónap múlva gazdag lett. Visszavásárolta az állatokat, visszatért a farmi életbe, mégis magányos volt. Egyedül érezte magát nagyon. Vásárolt egy kutyát és egy cicát, de továbbra is egyedül volt. Az interneten talált egy nyúlketrecet, meg is vette és boldog volt. A maradék pénzből felújította az istállót a lovaknak. Már csak a malacoknak hiányzott a kerítés, meg a kapu. Aztán már csak az hiányzott, ahonnan a szarka elvitte a vascsavart, az a kapu. De már alig volt pénze. Abból inkább tyúkokat, ketrecet és tápot vett. Megint elment dolgozni 1 hónapra, fizettek is neki jó sokat. Abból felújította a kapukat és a kerítést. Már modern volt a farm, a kertbe tehénkarámot vett, abba teheneket. Teltek az évek, a gazda feleségül vett egy olyan nénit, aki szintúgy szerette az állatokat. A néni gondozta a tyúkokat és a nyulakat, a gazda meg a lovakat, malacokat és teheneket. A malacoknak, a lovaknak és teheneknek születtek kicsinyeik. Megint kitették az ELADÓ ÁLLATOK táblát. A kismalac, kisnyúl és a lovacska is megnőtt már. Leghamarabb a borjak keltek el, aztán a kis lovak, kis nyulak. Sikerült az összes állatot eladni. A pénzből annyi enni és innivalót vettek, hogy egy évig nem kellett boltba menniük. Ahogy telt az idő, született egy ikerpár. Ők is nődögéltek míg egyre nagyobbak lettek és a szüleiktől ők vették át a farm irányítását. Mindketten családot alapítottak, viszont a farmot egyre inkább elhanyagolták. Egy csöndes, őszi napon eladták a farmot, a házat és mindketten élték életüket. Nagyon jól ment soruk, de nem dolgoztak, így csak elszegényedtek. Egy napon felkeresték  az apjuk munkahelyét, ott kezdtek el dolgozni. Mindketten hihetetlen sok pénzt kerestek és élvezték az életet. Vettek egy közös házat, mindkét testvérnek született egy-egy szép gyermeke. Egy gyerekzsúr után egy róka jelent meg a nappaliban, akin lehetett látni, hogy nem volt gazdija, így örökbe fogadták. A róka viszont elszökött, soha nem találták meg. Egy cicát vettek helyébe, aki soha nem szökött el és a család kutyájával is jól kijött. A család elment nyaralni, de egy hét múlva már otthon voltak. Szép életet éltek, minden látogatónak örültek. Boldogan éltek, míg meg nem haltak!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s