Fridrik Dorka: Mesekapu

Egyszer régen, na, jó, csak a múlthéten esett meg a nagy csoda, amit most elmesélek.

Valamelyik reggel, amikor felébredtem és iskolába indultam, valami zajra lettem figyelmes. Nem messze a házunk előtt egy nagy fekete lyuk emelkedett ki a földből. A lyuk csak zúgott-zúgott, amikor hirtelen egy nagy lila ajtóvá változott. Minden ott lévő ember csodálatára kinyílt az ajtó, és kilépett rajta egy kutyus és hat tapsifüles. Felsorakoztak egy vonalban, és énekelve bemutatkoztak. Amint az előadásuk véget ért, meghajoltak és így szóltak kórusban:
– Mi vagyunk a hét testvér és üzenetet hoztunk a Mesevilág Királynőjétől. Azt üzeni, hogy elkövetkező három napban meselényeket fog átküldeni ezen a kapun: egy oroszlánt, egy indiánt és egy sárkányt. Az a célja, hogy megfélemlítsen titeket. Nektek csak annyi a dolgotok, hogy megtörjétek a királynő hatalmát. Ezzel bennünket is megszabadíthattok a gonosz varázslattól.
S ahogy jöttek, abban a szempillantásban el is tűntek.
A döbbenettől néhány percig szóhoz sem jutottunk, de hamarosan mindenki elindult a dolgára.
Másnap megint ott kíváncsiskodtunk a kapu előtt, és lélegzetünket visszafojtva, izgatottan vártuk az eseményeket. Ám rögtön elszállt az ijedtségünk, amikor Szimba, a kis oroszlánkirály lépett ki a kapun. Többen megsimogatták, egy idős házaspár örökbe is fogadta a kis jövevényt. A második napon kiderült, hogy a mesevilág második küldötte a csodálatos szépségű Pocahontas. A rézbőrű amazon a szomszéd srác szívét rögtön elrabolta, aki egy szempillantás alatt szerelmes lett belé. A harmadik napon izgatottan vártuk a sárkány érkezését. A kapun keresztül egy zöld fénycsóva tárult a szemünk elé.
– Itt a vég!!! – kiáltotta a szomszédból Piroska néni. De szerencsére unokája megnyugtatta.
– Ne aggódj, Nagyi! Ez a sárkány épp, hogy a derekamig ér! Ő az a sárkány, aki a Mulánban szerepelt.
– De aranyos! Olyan cuncimókus! – hangoztak a bájos megjegyzések az emberek szájából.

Persze ahogy a mesékben illik a királynő megpukkadt mérgében, azért mert nem sikerült elijesztenie az embereket. A kapu pedig azóta is nyitva áll, amelyen ki- s bejárhatnak a cukibbnál cukibb mesehősök mindenki legnagyobb örömére.
Ha nem hiszed, gyere el az utcánkba …

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s