Tari Ákos: A titkos civilizáció körülöttünk él

Volt egyszer egy tizennyolc éves, magas, feketehajó fiú a neve Tibor, aki szinte minden nap használt telefont, számítógépet és tévét. Egy takaros házban élt édesanyával a barnahajú irodai dolgozóval, Olíviával. Olívia naponta használt mosógépet, villany tűzhelyet, vasalót és munkájából adódóan számítógépet.
Egy hétköznap reggelen Tibor elindult a rendészeti iskolába. Azért választotta ezt az intézményt, mert egy bevetés során eltűnt apja nyomdokaiba szeretne lépni. Néhány perccel később Olívia elmegy a munkahelyére a Ba Lek Céges Felhőkarcolóhoz. Miután elment mindenki otthonról halk zörejek hallatszanak a házból. Mi lehet a zajok okozója egy állat vagy talán több? Délután két óra van. Tibor hazaér a gimnáziumból. Leül és készít magának egy szendvicset, amit gyorsan el is fogyaszt. Utána megcsinálja, a házi feladatát közben feltölti a telefonját. Négy órakor hazaér Olívia is, fölrakja a vacsorát és közben elindítja Priszcillát, a mosógépet. Tibor mindeközben érettségi tételeket keresgélt az interneten. Este hétórára kimosott Priszcilla. Tibor feladata volt a teregetés és egész idő alatt zsörtölődött, hogy miért nem veszünk egy szárítógépet. Teregetés után leültek és elfogyasztották a bolognai rántott szeletet. Tévénézés közben Olívia kivasalta azt a ruhát, amit másnap reggel felvesznek. Éjjel tizenegykor a család minden tagja aludt már. Ekkor a gépek elkezdtek mozgolódni. A telefon leugrott a töltőről és a laptoppal együtt kimentek az étkezőbe, és összehívták a gyűlést. A kétajtós hűtőszekrény oldalazva kijutott a konyhából, a szobából pedig oda csúszott a vasaló. Megkezdődik a gyűlés ekkor a fürdőszobából kiront Priszcilla s rögtön el is kezd mentegetőzni:
– Elnézést a késedelemért csak ott maradt az ajtóban a zokni és azon nehezen bírtam átjönni! — Rá se ránts, szól oda a tűzhely: én még a konyhából se jutottam ki, mert a hűtő elállja ez utat. Miután elcsendesedtek a hí-fi egy javaslattal ált elő:
– Lépjünk sztrájkba, hiszen ez tűrhetetlen, hogy úgy tekintenek ránk mintha háztartási gépek volnánk.
A vasaló buzgón helyeselt.
– Holnap mindenki tagadja, meg az együttműködést, szólt a klímatizáló berendezés.
Másnap a szokásos módon folyt minden egészen, amíg Tibor hazaért. Föl akarja tölteni a telefont, de az csak, kiugrik a kezéből, a laptop meg nem reagál semmire. Olíviának sem akarnak a gépek működni még a hűtő se akar kinyílni. Próbálnak szerelőt hívni, de a telefon nem kapcsolható. Olívia hangosan gondolkozik:
– Mit tettem, hogy így ver engem a sors?
Erre a mikró mérgesen zizzen egyet. Szomorún lefekszenek és a gépek újra összegyűlnek.
– Eleget bűnhődtek, már nem bírom a szájszagukat! mondja az elektromos fogkefe:
– Írjunk egy Békeszerződést, amelyben megállapodunk, hogy ezen túl nem csak egyszerű gépeknek tekintenek bennünket, hanem a lelkünkkel is foglalkozni fognak.

S így is lett, a nyomtató kinyomtatta és ott hagyták az étkező asztalon. Másnap reggel Frissen főtt kávé, feltöltött telefon, kivasalt ruha, reggeli és a papír várta az elképedt embereket. Elolvasták a békeszerződést. Egymásra néztek és mindketten aláírták. Tibor hangosan kijelentette:
– Fogadom, hogy mától nem hagyom teljesen lemerülni a telefont és vagy csak a tévé vagy csak a számítógép fog működni egyszerre.
És a mikró boldogan zizzent egyet.
– Én pedig bemegyek a felhőkarcolóba és megígérem a számítógépnek, hogy megbecsülöm mondta Olívia.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: