Szoboszlai Beáta: Holdbolyhok

Családi meseszíndarab
Előszó
Mesélő:- Szervusztok gyerekek. Remélem mindannyian jó kedvvel jöttetek ide, de ha mégsem az se m baj. Talán, pont a mese közben jön majd meg. Tudjátok, oly sokszor járt már ember a holdon, de sosem találtak egyebet, kietlen krátereknél és fagyos kőzeteknél. Tudjátok kik és mikor jártak először a holdon?… Na segítek egy kicsit, volt egy mondata is, ami azóta híres lett ám: „ kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”… Bizony, ez Neil Armstrong legendás mondata, ami 1969 július 21- én hangzott el, nem sokkal azután, hogy kilépett az űrhajóból. Na tudja valaki hogyan hívták a hajót?..Apollo-11, így hívták Neil Armstrong űrhajóját, amiben nem utazott ám egyedül. Vele volt Edwin Aldrin is, ő volt a másik űrhajós, aki első körben járhatott a holdon. Na de térjünk vissza a mesénkhez, hiszen ezért vagytok itt, vagy talán nem?

1.    felvonás
Sötét kép tárul elénk. A távolban látszik a föld és néhány csillag. A holdon vagyunk. Minden szürke és hideg. A hold talaján egy űrhajó hever. Lezuhant, látni lehet a leszakadt oldal rakétáját. A mesélő kimért higgadtsággal közel sétál hozzá és rámutat.
Mesélő:- Látjátok gyerekek? Ez a landolás nem volt olyan sikeres, mint annak idején Neil Armstrongnak. Az űrhajós sem mondhatja el, hogy először jár a holdon. Na, de hát nem is ezért van itt. Kőzeteket jött gyűjteni, hogy elemezhessék őket. A legújabb földi hóbort ugyanis az, hogy építkezni akarnak a holdon. Először egy kutató bázist, aztán be akarják népesíteni. Ehhez viszont rengeteg vizsgálatra és elemzésre lesz szükségük. Ilyen landolás után, viszont nem tudom, hogy mennyire lesz sikeres ez a küldetés. Talán a véletlen műve, talán a sors akarta így, de elszabadult egy műhold a pályájáról és egyenesen ennek a hajónak ütközött. Ti nem láthattátok, de hatalmasat robbant- csap a kezeivel egyet- és a robbanás egy óriási féreglyukat nyitott meg a hold vonzáskörében. Ez pedig egyenesen beszippantotta az űrhajót, majd a holdra csapódott. Nem is lenne ezzel nagy baj, mert az űrhajós hamarosan sértetlenül kimászik majd, de ez a hold kissé másabb, mint az, amit mi megszoktunk- mondja miközben az állát vakargatva szétnéz.
Hirtelen egy piros szőrös lény sétál elő és a mesélő mellé áll. A testét mindenhol hosszú, piros szőr fedi.
Szőrös lény:- Persze, hogy más, mivel ez a valódi, rejtett hold, amit eddig ügyesen eldugtunk a te kíváncsi fajtád elől.
Mesélő:- Hát te meg ki vagy?
Szőrös lény:- Én vagyok a mesélő.
Mesélő:- Nem! Én vagyok a mesélő.
Szőrös lény:- Nem. Te a földi mesélő vagy. Én pedig a holdi.
Mesélő:- Én úgy tudtam, hogy én vagyok az egyetlen mesélő.- mondja, közben elővesz egy papírt a zsebéből.- A munkaköri leírásomban nem szerepel, hogy társsal fogok dolgozni.
Holdi mesélő:- Az enyémben viszont benne van.- mondja, miközben előránt egy hosszú papír tekercset a bundája alól.- A galaktikus szövetség szabályai értelmében én vagyok a mesélője minden holdi színdarabnak. Kivéve, ha a színdarab egy másik bolygóról érkezik. Ugyanis ez esetben társ mesélőként kell részt vennem a munkákban. Holdiul, köteles vagy velem együtt dolgozni.
Mesélő:- Az én szerződésemben nem áll ilyesmi, tehát nem vagyok köteles.
Holdi mesélő:- Csakhogy az egy földi szerződés és te pedig a holdon vagy. Itt csak a galaktikus szerződéseket fogadjuk el. Mivel az enyém az, osztozunk.
Mesélő:- Na hát ezt nem hiszem el. Gyerekek ti akarjátok, hogy két mesélő legyen? Maradjon a szőrmók?
Holdi mesélő:- Még szép, hogy maradjon. Annyi érdekes dolgot fogok mesélni nektek, csak győzzétek megjegyezni- legyint.
Mesélő:- Hát jó, de aztán ne okozz csalódást! Ezek a gyerekek és a szüleik, azért jöttek, hogy lássanak egy jó darabot! Ugye?- Kérdi a közönséget.
Holdi mesélő:- Akkor ne is húzd az időt. Lássuk, hogyan érzi magát az asztronauta!
A két mesélő elsétál, két ellenkező irányba. Az űrhajóból lassan előbújik a pilóta. Űrruha van rajta, hatalmas sisakkal. A fejét fogva körbe sétál a hajón. Itt-ott belerúg egyet.
Asztronauta:- Jajj- sóhajtja.- Nem épp ilyen landolásra számítottam. Ekkora űrben, hogy pont engem trafáljon el, egy műhold- levegőbe csap.- Nem hiszem el, hogy ez történt- körbe néz. Látja a földet a távolban.- Legalább jó helyen vagyok, ez csak a hold lehet- sóhajt.- Hívom a vezérlőt.
Az asztronauta visszamegy a hajóba. A mesélő elősétál.
Mesélő:- Szőrmók!- kiabál.
A holdi mesélő lassan előjön.
Holdi mesélő:- Nem kell kiabálni, itt vagyok.
Mesélő:- Hogy is van ez a rejtett hold dolog? Az általunk ismert hold ugyanis lakatlan, de te mégis itt vagy és valami galaktikus szövetségről beszélsz, pedig mi úgy tudtuk, hogy az is lakatlan- mondja összezavarodva.- Szerintem ezt a gyerekek sem értik.
Holdi mesélő:- Nos, barátom mindent el fogok mesélni, de röviden legyen elég annyi, hogy a féreglyuk valójában egy dimenzió kapu volt, amit a robbanás nyitott meg. A holdnak azon dimenziója, amit ti ismertek valóban lakatlan, de a rejtett dimenzió az lakott. Sőt az egész galaxis ezt a rejtőzködő dimenzió technikát alkalmazza a kéretlen látogatók miatt. Mindjárt meg látod- mondja.
A szőrmók vállon karolja a mesélőt és elsétálnak. A háttérben három szőrös fickó jelenik meg. Pont úgy néznek ki, mint a holdi mesélő csupán a színük különbözik. Az egyikük zöld, a másik sárga, a harmadik pedig szürke. Óvatosan közelítik meg a hajót.
Szürke:- Látjátok? Én mondtam, hogy láttam valamit lezuhanni!
Zöld:- Hihetetlen. Le mertem volna fogadni, hogy megint csak egy hulló csillagot láttál.
Sárga:- Ami azt illeti… én is.
A szürke elégedetten mosolyog. A másik kettő közelebb merészkedik.
Sárga:- Érdekes, ilyen hajót még sosem láttam.
Zöld:- Mert ez holdon kívüli, idegen technológia.
Szürke:- Elég sok holdon kívüli parkol az űr állomáson.
Mindketten a szürkére néznek.
Zöld:- A galaktikus szövetségesek hajói nem számítanak idegeneknek te űrmarha.
Szürke:- Viszont holdon kívüliek.
Zöld:- Holdon kívüliek, de nem idegenek. Ez a hajó, hogy te is megértsd ostoba kis barátom, nem szövetségi bolygóról származik, tehát idegen.
Sárga:- Jól van ne piszkáld már. Szürke szegény nem tehet róla.
A három fickó vizsgálgatni kezdi a hajót. Körbe sétálják. Közben újra előjönnek a mesélők.
Mesélő:- Most már mindent értek, köszönöm, hogy beavattál.
Holdi mesélő:- Nincs mit. Tudjátok gyerekek itt a holdon több -féle színű szőrmók él. A sárgák az okostojások, általában mindenhez értenek, de a műszaki dolgokhoz főleg. A zöldek, igazi humorzsákok. Mindig viccelődnek és szívódnak másokkal és gyakran undokok is kicsit. A pirosak a bölcsek. Megfontoltak, higgadtak. A szürkék pedig kissé ostobák. Nem figyelnek oda semmire, gyakran hibáznak és elég ügyetlenek is. Na meg ott vannak a kékek. Ők a rend őrei. Rendmániások és betartatnak minden szabályt, amit a feketék hoznak. A feketék, pedig igazi hatalom mániás, zsarnok banda. Ők ülnek a holdamentben. Persze akadnak félvérek is, ők igazi ritkaságnak számítanak.
Mesélő:- Akárcsak nálunk a hármas, vagy négyes ikrek.
Holdi mesélő:- Hát, ha ez nálatok ritkaságnak számít, akkor igen. Itt a holdon, ugyanis elég gyakoriak a hármas ikrek. Ami azt illeti, ez a három kis fickó is éppen az. Hármas ikrek. Kíváncsi vagyok, mit fog szólni az asztronauta, ha meglátja őket.
Mesélő:- Az biztos, hogy nagyot fog nézni, hiszen ő még nem tudja, hogy hová került, de mondd csak! Mi az a holdamnet?
Holdi mesélő:- A holdamnet egy hatalmas épület, ahol a feketék dolgoznak. Ott hozzák meg a holdi törvényeket, megvitatják a terveiket és irányítják a világunkat.
Mesélő:- Szóval olyasmi, mint nálunk a parlament.
Holdi mesélő:- Azt csak te tudhatod, én nem ismerem a te világodat.
Mesélő:- Gyere! Elmesélem milyen- karon fogják egymást és újra elsétálnak.
Az űrhajós lassan elősétál a hajóból. A három szőrmók a hajó mögül figyeli. Nagyot sóhajt a sisakja mögött és csípőre teszi a kezeit.
Asztronauta:- Nem értem, hogy miért nincs vonal a központtal. A rádió sértetlen, az adóvevők is. Talán a hold árnyékol? Később még megpróbálom, szerencsére levegőm még van elég. Addig is jobb, ha belekezdek a munkába- mondja, miközben megfordul és visszaindulna a hajóra. Csakhogy meglátja a hajó mögül kikandikáló zöld szőrmók egy részét.
Hirtelen mozdulni sem mer, aztán lassan oldalazni kezd a lény felé. Amikor megpillantja teljes egészében a zöld idegent, ijedtében hátra ugrik és kiált egyet.
Zöld:- Semmi pánik űrbolyhok vagyunk, pontosabban holdbolyhok- neveti.
Az űrhajós még hátrább áll és fenyegetően maga elé tartja az ökleit.
Asztronauta:- Ne gyere közelebb! Fekete öves vagyok többféle harc stílusban.
Zöld:- Na és? Nekünk meg fekete szőrös az apánk- nevet.
Sárga:- Mondtam már, hogy ne hencegj apával, tudod, hogy ő sem szereti!- mondja, miközben lassan ő is előjön.
Asztronauta:- Hányan vagytok még?- Kérdi ijedten.
Szürke:- Nem is tudom, talán több millióan, de igazából sosem számoltam még meg- mondja a harmadik és a többi mellé áll. A másik kettő ránéz.
Sárga:- Úgy értette, hogy itt most hányan vagyunk te űrmarha.
Az asztronauta értetlenül néz a szürke lényre.
Asztronauta:- Kik vagytok ti és hogy kerültetek ide?
Zöld:- A kérdésed nem igazán helyes. Te ki vagy és mit keresel itt?- Kérdi miközben az ujjaival mutogat körbe- körbe.
Asztronauta:- Én? Talán nem a holdon vagyok?- Kérdi meglepve.
Sárga:- Ott vagy. Ez a hold.
Szürke:- Isten hozott a holdon, de sajnos itt tilos parkolni ez természetvédelmi terület.
Zöld:- Nem parkol. Lezuhant, te űrmarha. El sem hiszem, hogy egy szőrös pocakban növekedtünk- mondja a fejét rázva.
Asztronauta:- Nem értem. Mi folyik itt? A hold lakatlan. Nem volt nyoma rajta életnek soha.
Sárga:- ó, ha te úgy tudtad, hogy a hold lakatlan, akkor csak is földi lehetsz- mondja örömmel.
Zöld:- Azta. Igazi földi? Olyat eddig csak a tévében láttam.
Szürke:- Nem kéne orvoshoz vinnünk? Olyan fényes az arca, talán megsérült.
Mindannyian a szürkére néznek.
Zöld:- Az nem az arca, te űrmarha, ha nem a sisakja. A földiek ilyenben járnak a világűrben, mert szükségük van levegőre.
A szürke épp kérdezne valamit, de a sárga elcsitítja.
Sárga:- Hogy zuhantál le?
Asztronauta:- Ütköztem egy műholddal, aztán beszippantott egy fekete lyuk féleség és itt landoltam.
Zöld:- Ütköztél egy műholddal? Remélem, hogy nem azzal, amelyik a kedvenc adásaimat sugározta, különben véged- mondja fenyegetően.
Sárga:- Értem. A műhold felrobbant és megnyílt a dimenzió kapu, ezért juthattál ide.
Asztronauta:- Dimenzió kapu? Mondd! Te mégis miről beszélsz?
Sárga:- A hold, amit te ismersz, csupán egy hamis dimenzió, amit mi hoztunk létre. Azt a célt szolgálja, hogy távol tartsa tőlünk az idegeneket. A valódi holdra, ahol mi is élünk csak egy dimenzió kapun keresztül lehet eljutni. A kapu eredetileg, egy kulcsként használt rádió hullámra nyílik meg. A robbanás valahogyan előidézhette ezt a hullámot.
Asztronauta:- Ez teljesen lehetetlen. Ilyen nem létezik. Hamis dimenzió és dimenzió kapu? Ugyan már- legyint.
Sárga:- Tudom ez most nehéz neked, de hidd el, hogy ez az igazság.
Zöld:- Hagyd tesó, úgy se fogja megérteni. Menjünk inkább haza.
Szürke:- Nem hagyhatjuk itt.
Zöld:- Dehogynem. Ő egy ember és az emberek boldogulnak egyedül is. Láttam a tévében egy csomó ilyen túlélő műsort róluk. Na menjünk- mondja és elindul.
Sárga:- Most az egyszer igaza van. Tényleg nem hagyhatjuk magára.
Zöld:- Fogadjunk, hogy nem bírsz azzal az okos kis agyaddal és meg akarod szerelni a gépét?
Asztronauta:- Meg tudnád javítani?- Kérdi meglepve.
Sárga:- Az nem olyan egyszerű, ahhoz kellenének alkatrészek is. Viszont, attól tartok, hogy a hadsereg is látta, hogy lezuhantál.
Asztronauta:- Van hadseregetek is?
Zöld:- Persze. Talán nálatok nincsenek kékek?
Asztronauta:- Éppen vannak. Bár nem mind kékek.
Sárga:- El kellene tüntetnünk a gépet és téged is.
Asztronauta:- Mégis hogyan?
Zöld:- Éppenséggel van nálam egy kis festék szóró, ha érdekel- mondja fütyörészve és előveszi a zsebéből a festékes flakont.
Sárga:- Zöld! Honnan szerzel ilyesmit? Tudod, hogy tilos a festékszóró használata.
Az asztronauta meglepve figyeli a testvéreket.
Asztronauta:- Miért tilos nálatok festeni? A színek jók, ti is színesek vagytok.
Zöld:- nevet- Ez nem ám olyan festék szóró- mondja sejtelmesen.
Sárga:- Ez egy speciális festék. Láthatatlanná teszi, amire ráfújod. A zöldek gyakran szórakoztak azzal, hogy befújtak üzleteket, iskolákat vele, ezért az állam betiltotta a használatát.
Zöld:- A feketék nem értik a viccet- mosolyog.
Sárga:- Most kapóra jön, de ha apa megtudja, hogy ilyesmit hordasz magadnál, nagyon mérges lesz.
Ami tilos, az tilos- mondja, majd az űrhajóshoz fordul.- Neked pedig szerzünk egy marsi ruhát. A sisakod pont olyan, mint az övék, csak a ruhád másabb.
Asztronauta:- A Marson is élnek?- Kérdi ámulva.
Sárga:- Persze, hogy élnek. Ők is rejtett dimenzió technikát alkalmaznak, akár csak a többi bolygó a galaxisban.
Asztronauta:- Ez elég fura. Biztosan csak álmodom- mondja halkan,- vagy piszok nagy ütés érte a fejem.
A zöld hirtelen elé ugrik és megijeszti.
Zöld:- Bú- az ember odébb ugrik és kiált egyet.- Nincs neked semmi bajod- neveti!
Sárga:- Elég a tréfából. Inkább menjünk innen, minél hamarabb- mondja és kikapja a testvére kezéből a flakont. A hajó felé tartja és fújni kezd.
Szürke:- Ez nem működik- mondja fejet rázva.
Zöld:- Kell neki néhány perc, hogy hasson, aztán egy napig láthatatlan marad. Milyen vicces volt, amikor befújtam az ajtót a suliban- nevet.- Mindenki felkenődött rá, így- a levegőben mutatja, hogyan mentek az ajtónak a társai. A kezeit kitámasztja, a lábait felhúzza és kilógatja a nyelvét.
A sárga a fejét rázza, míg a szürke hasát fogva nevet rajta.
Sárga:- Te miért nevetsz?- Kérdi.- Te is felkenődtél az ajtóra.
Szürke:- Tudom, de olyan viccesen mutatja.
Asztronauta:- Mondd! Tényleg meg tudnád javítani a hajómat?- Kérdi a sárgától.
Sárga:- Sárga Samu boltjában elég sok alkatrész van, ha találok olyat, amire szükség van, akkor építhetek neked új rakétát a hajóhoz. Viszont, az beletelik pár napba és addig valahogyan el kell rejtenünk.
Asztronauta:- Azt hittem barátságos népek vagytok.
Zöld:- Mi azok vagyunk, de a kékek és feketék már kevésbé.
Sárga:- Jobb, ha nem tudnak rólad, menjünk.
A sárga kézen ragadja az űrhajóst és elindulnak a város felé.

2.    felvonás
A helyszín Luna. A hold fővárosa. Ránézésre kőkorszaki látványt nyújt a kőházaival, de fejlett technikája már az utcákon megmutatkozik. A levegőben fénylő reklám táblák lebegnek. Az utca lámpák kicsik, olyanok akár a repülő csészealjak és lebegnek. Az utcán kevesen járnak, már késő van. A három szőrmók és az űrhajós egy szikla mögött figyelik a várost.
Sárga:- Maradjatok itt, én hozok marsi ruhát neki- mondja, majd az egyik bolt felé siet és bemegy.
Zöld:- Amúgy van neved is, neki?- nevet.
Asztronauta:- Persze, hogy van. Neve mindenkinek van. Még nekem holdon kívülinek is- gúnyolódik.
Szürke:- Ez vicces- nevet.- Holdon kívülinek hívnak és holdon kívüli vagy- tovább nevet.- Micsoda egybeesés- nevet.
Zöld:- Egybeesés? Inkább a te fejedre esett rá valami.
Szürke:- Ezt most miért mondod?- Kérdi mérgesen.
Zöld:- Mert ez nem a neve, csak azt mondta, hogy neki holdon kívülinek is van neve. A nevét viszont még nem árulta el.
Szürke:- Oh, értem.
Asztronauta:- A nevem az Lajos, de mindenki csak Lalának hív.
Zöld:- Lala? Ez tetszik, olyan dallamos. Lalalalala- énekli.
Lala:- Na és titeket, hogy hívnak?
Zöld:- Én Zöld vagyok, ő meg Szürke- mondja és a testvérére mutat.
Lala:- Azt látom, de mi a nevetek?
Zöld:- A színünk a nevünk, viszont van személyi azonosítónk. Az enyém Zana, az övé Szoni.
Lala:- Akkor nektek a személyi azonosítótok olyan, mint nekem a nevem.
Zöld:- Neked talán nincs személyi azonosítód?
Lala:- Nekem személyi számom van.
Zöld:- Nekünk születési számunk van. Látod?- mondja és a karját mutatja.- Lézerrel égetik bele, miután a világra jöttünk. Ezek azt jelentik, hogy én vagyok az első Zöld Zana, aki a harmadik holdezred, hetedik hónapjának, tizenhetedik napján született, hajnali háromkor.
Szürke Szoni:- Neked nincs születési számod? Akkor, hogyan azonosítanak?
Lala:- Ö… Engem a személyi számom alapján azonosítanak, de van még elég sok -féle számom is, ami alapján azonosítani tudnak.
Szürke Szoni:- Miféle számok?
Lala:- Ott van például a beteg biztosítási számom, vagy az adó számom, bankszámlaszámom, telefon számom- mosolyog.
Zöld:- Minek ennyi szám? Csak belegabalyodtok.
Lala:- Ez nem az én dolgom, jobb, ha nem is megyünk bele.
Közben megjelenik a sárga is, kezében egy szürke ruhával.
Zöld:- Ő pedig Sárga Szem. Ő a második Sárga Szem, aki a harmadik holdezred, hetedik hónapjának, tizenhetedik napján született, hajnali fél háromkor.
Lala:- Köszönöm, ezt a rengeteg információt, elég lett volna annyi is, hogy Szem- mondja a kezeit felemelve.
Sárga Szem:- Látom meg ismerkedtetek. Itt a marsi ruha, remélem jó rád. Vedd fel gyorsan.
Az űrhajós gyorsan belebújik. Szürke színű vastag, termoruha, ami olyan, mintha fóliából lenne.
Zöld Zana:- most már pont olyan vagy, mint aki a Marsról jött.
Sárga Szem:- Igen, csak kicsit magasabb.
Lala:- Így néz ki, egy marsi fickó?
Sárga Szem:- Igen, csak kisebbek. Belülről nem tudom mennyire vagytok egyformák, mert sem őket, sem pedig téged nem láttalak még.
Zöld:- A marsiak a forró levegőhöz szoktak, ezért nem bírják a mi kis hűvös klímánkat- nevet. Ezért, hordják ezt a vastag termoruhát, ami melegen tartja őket.
Lala:- Ami azt illeti, tényleg elég meleg. Kezd melegem is lenni.
Sárga Szem:- Most már jöhetsz te is, így senki nem fog megismerni- mondja és elindul.
A többiek követik. Sárga Samu boltjához mennek. A kőház falán egy villogó felirat olvasható: „ Sárga Samu szerelő műhelye”.
Sárga Szem:- Ez az, én ide most bemegyek, ti várjatok meg itt- mondja és már bent is van az üzletben.
Lala:- Mi miért nem mehettünk be vele?
Zöld Zana:- Hidd el jobb, ha kimaradsz két sárga társalgásából. Főleg, ha szerelésről van szó. Elég uncsik.
Szürke Szoni:- és érthetetlenek- nevet.
Zöld Zana:- Az csak nektek, szürkéknek az.
Lala:- Ami azt illeti én is konyítok valamit a szereléshez. Bár a fő területem az a geológia és a biológia. Főként az idegen földönkívüli kőzetekkel és mikroorgazmusokkal foglalkozom.
Szürke Szoni:- Jó sárga lenne, egy kukkot sem értek abból, amit mond!
Zöld Zana:- Köveket és bacikat vizsgálgat, röviden ennyi.
Lala:- Valójában azok nem bacik, hanem…- Zana lecsitítja.
Zöld Zana:- Első szabály, egy szürkének sose próbálj megmagyarázni semmit.
Lala:- Jól van, ha te mondod- mondja vállat vonva.
Hirtelen néhány kék jelenik meg az utca végén egy fekete szőrmókkal. Zana észreveszi őket és gyorsan a bolt felé tolja az űrhajóst.
Zöld Zana:- Jobb, ha mégis Sárga után mész. Biztosan megérted őket.
Lala:- Na, ne lökdöss már- mondja, majd ő is észreveszi a kékeket.- Oh, értelek, tényleg jobb lesz, ha megyek- feleli és bemegy.
A kékek egyesen Zöldhöz és testvéréhez mennek. A fekete akik velük van, előre sétál és kihúzott egyenes háttal, szigorú tekintettel meg áll előttük.
Fekete:- Mit kerestek itt?
Szürke Szoni:- Sárgát várjuk és- Zöld köhögni kezd, csak úgy krákog.
Zöld Zana:- Ú, de kaparja valami a torkom, kh,kh,khááá.
Szürke Szoni:- Ugyan mi kaparná, az előbb még semmi bajod nem volt?
Zöld Zana:- Khh, biztos a rágó zselé ment a toooo-rkomra,khh.
Szürke Szoni:- Hold Isten, meg ne fulladj tőle- mondja és gyorsan a testvére mögé áll. Átkarolja a hasát és rángatni kezdi.- Gyerünk köpd ki.
Zöld Zana:- Elég már, ne rángass.
Szürke Szoni:- de megfulladsz.
Zöld Zana:- Már lenyeltem, hagyj már- mondja, miközben a szürke kezét csapkodja.- Elég.
Fekete:- Nos. Mi volt ez?
Zöld Zana:- A torkomra ment a rágóm. Sárgát várjuk, bement néhány alkatrészért az új járgányához.
Fekete:- Minek neki alkatrész hozzá? Most javította fel, vagy nem?
Zöld Zana:- Átépíti, mert sportosabbá akarja alakítani- vigyorog.
Fekete:- Nagyon gyanús vagy nekem fiam!
Zöld Zana:- Ugyan már apa, mindig ilyen vagyok, vagy nem?- mosolyog.
Fekete:- Nagyon remélem, hogy nincs nálad semmi illegális.
Zöld Zana:- Ugyan mi lenne? Törvénytisztelő vagyok.
Fekete:- Annyira törvény tisztelő mint, amikor a parlament lépcsőjét befújtad láthatatlanná tevő festékkel?
Zöld Zana:- Á, az sem én voltam.
Fekete:- Mégis a te táskádban találtuk meg a festék szórót.
Zöld Zana:- Mondtam, hogy azt valaki oda tehette. Nem az enyém volt.
Fekete:- Aham. Kutassátok át- mondja az egyik kéknek.
A kék lassan motozni kezdi a szőrmókot.
Zöld Zana:- Na, de apa. A fiad vagyok! Nem hiszel nekem?
Fekete:- Fekete vagyok. Senkinek sem hiszek.
Kék:- Tiszta uram.
Fekete:- Helyes. Remélem az is marad- mondja, miközben közel hajol a fia arcához.- Most nem érek rá rátok figyelni, amint Sárga végez menjetek haza. Késő van.
Zöld Zana:- Persze, de mond csak. Keresetek valamit, vagy mi ez a nagy felhajtás?
Fekete:- Ez holdbiztonsági ügy. Semmi közöd hozzá- mondja és el indulnak.
Zöld Zana:- Végül is én is holdi vagyok, tehát közöm az van hozzá- kiált az apja után.
A fekete mérgesen visszanéz. A kékek megállnak. A fekete visszasétál és vállon ragadja a Zöldet.
Fekete:- Ne feleselj velem az embereim előtt. A munkám nem rád tartozik.
Ezután mogorván elsétál.
Szürke Szoni:- Te Zöld! Nem is volt nálad rágó. Akkor mit nyeltél félre?
Zöld Zana:- Te űrmarha! Majdnem kifecsegted, hogy az űrhajóst is várjuk Sárgával. Muszáj volt valamit tennem.
Szürke Szoni:- Ezért félre nyeltél egy rágót?
Zöld Zana:- Nem- kiáltja.- Nem volt nálam rágó, te űrmarha.
Szürke Szoni:- Akkor mit nyeltél félre?
Zöld Zana:- Semmit, csak úgy csináltam- mondja a homlokára csapva.
Sárga és Lala kijönnek a boltból.
Sárga Szem:- Láttam itt volt apa a kékekkel.
Zöld Zana:- Igen, biztosan a lezuhant hajót keresik. Nem árult el semmit, de az arcára volt írva, hogy történt valami.
Sárga Szem:- Sejtettem, hogy ők is észrevették. Óvatosnak kell lennünk.
Lala:- Az a fekete fickó az apátok volt?
Szürke Szoni:- Igen, ő az apukánk, bár elég goromba.
Sárga Szem:- Persze, mert fekete gyereket akart, erre kapott hármat is, de egyik sem lett az.
Zöld Zana:- Azért hősiesen reménykedett, míg be nem színesedtünk- nevet.
Lala:- Beszínesedtetek?
Zöld Zana:- Igen. Miért mit gondoltál, hogy így születtünk színesen?
Lala vállat von és kérdően néz a többiekre.
Sárga Szem:- Minden holdi fehéren születik és később változik meg a színünk, a tulajdonságainktól függően.
Szürke Szoni:- Akkor mehetünk haza?
Sárga Szem:- Haza?- kérdi meglepődve.
Zöld Zana:- Apa azt mondta menjünk haza, ha kijöttél.
Sárga Szem:- Ja, értem. Viszont ez nem is rossz ötlet. Apa biztosan nem fog ma hazajönni, mert keresni fogják, hogy mi zuhant le. Anya pedig mindig szívesen látja a barátainkat vendégségbe.
Zöld Zana:- Úgy érted vigyük haza?
Sárga Szem:- Jobb ötletem nincs. Sárgának sincs meg minden alkatrésze, amire szükségem lenne. Holnap kap majd árut, addig nem tehetek semmit. Várnunk kell.
Szürke Szoni:- Anya, hogy meg fog lepődni, ha haza viszünk egy holdon kívülit!
Mindannyian a szürkére néznek.
Szürke Szoni:- Most miért néztek így?
Sárga Szem:- Mondd Zöld. Van még abból a finom, különleges cukorkádból?- Kérdi kacsintgatva.
Zöld Zana:- Persze, de sajnos csak egy maradt és meg akartam enni.
Szürke Szoni:- Én szívesen megeszem, hogy ne vesszetek össze rajta.
Sárga Szem:- Tényleg? Milyen kedves vagy.
A Zöld odaadja a cukrot a Szürkének. Közben elégedetten mosolyog. A Szürke szopogatni kezdi, majd hirtelen nagyra nyitja a szemeit.
Szürke Szoni:- Ennek pont olyan az íze, mint a némító cukornak- mondja és mondaná tovább is, de sajnos elmegy a hangja.
A Sárga és a Zöld elégedetten kacagnak és összecsapják a kezeiket.
Zöld Zana:- Egy napig nem lesz bajunk vele- nevet.
Lala:- Némító cukor?
Zöld Zana:- Egyike a tiltott szereknek. Egy teljes napra megnémítja, azt aki elszopogatja. Persze ezt is betiltották a feketék.
Sárga Szem:- Teszem hozzá azután, hogy valaki egy egész tállal betett a holdrament tárgyaló termébe. Gondolom mondanom sem kell, hogy a tárgyalásból tátogás lett- mondja, miközben a Zöldre néz és közben az ujjait nyitogatja, a tátogást szimbolizálva.
Zöld Zana:- Mondtam, hogy a feketéknek nincs humor érzéke- mondja Lalára nézve, közben a vállait húzogatja.
A Szürke továbbra is tátog, de senki nem érti. A kezeit az ég felé tartja és össze vissza hadonászik, mérgesen.
Sárga Szem:- Gyertek. Menjünk akkor haza.
Zöld Zana:- Nem mintha érdekelne, de Lalának elég levegője van a sisak alatt, hogy kibírja reggelig?
Lala:- Sárga már gondoskodott erről- mondja és előhúz egy oxigén palackot a háta mögül.- Nem épp földi levegő, de elvileg ugyanolyan oxigén, mint a miénk!
Zöld mosolyog. Sárga kézen fogja a Szürke testvérét és elindulnak haza felé. A mesélők újra előjönnek.
Holdi mesélő:- Tudjátok Sárgának igaza van, a katonaság valóban észrevette a zuhanást és azt is tudják, hogy megnyílt a dimenzió kapu. Olyan sokféle műszerük van, hogy mindent kijelzett, még azt is, hogy hol ért holdat a hajó.
Mesélő:- Szerencsére, viszont a ti különleges festéketek elrejtette a szemük elől. Hiába keresték.
Holdi mesélő:- Bizony, de tudod még nagyobb szerencse volt, hogy nem sétáltak neki, mert akkor egyből rájöttek volna, hogy mi van a dologban. Ennek ellenére a hadsereg neki indult átkutatni a környéket, a holdvédelmi miniszter kíséretében.
Mesélő:- Aki történetesen az ikrek apja.
Holdi mesélő:- Igen, ráadásul majdnem le is buktak.
Mesélő:- Zöld ügyesen megoldotta, de mondd. Nálatok tényleg zseléből van a rágó?
Holdi mesélő:- Miért talán nálatok nem?
Mesélő:- Hát, nálunk elég sok -féle rágó van. Most nem is jut eszembe hirtelen, de gyerekek- szólítja a közönséget.- Segítenétek nekem? Mondjátok el milyen rágógumikat ismertek!…. Ó tényleg, már én is emlékszem.
Holdi mesélő:- Na és ti miből készítitek a rágógumit?
Mesélő:- Van egy fa, annak a nedvéből készül. Tudja valaki, hogyan hívják ezt a fát?- Kérdi a közönséget.- Kaucsuk, bizony ez a neve. Kaucsuk fa.
Holdi mesélő:- Na hát, ti fából készítitek- mondja meglepődve.
Mesélő:- Miért, ti talán nem?
Holdi mesélő:- Mond, láttál erre fákat?
Mesélő:- Tényleg, nem láttam egyet sem. Akkor miből készítitek a rágógumit?
Holdi mesélő:- A holdcsuk kukac váladékából.
Mesélő:- Fújj, egy kukac váladékából?- Fintorog.
Holdi mesélő:- Bizony és képzeljétek. Ez a kukac foszforeszkál a sötétben és e miatt a váladékából készült rágó is foszforeszkáló lesz. A legjobb a ragacsos zselés állaga. Ez a kedvencem benne, amikor csak úgy ragad a fogaimhoz- meséli ábrándozva.
Mesélő:- Azt hiszem eleget tudtam meg a rágózási szokásaitokról. Inkább nézzük, mit szól a mama a vendéghez- mondja, majd el sétálnak.

3.    felvonás
Az ikrek otthonában vagyunk. A lakás kőből van, a falak szürkék. A fiúknak egy közös szobájuk van, a szülőké vele szemben található. Középen pedig egy hatalmas nappali van, amiben ott a konyha is. Az anyuka éppen főz, akár a mesélő ő is Piros. A három szőrmók belép a szobába. Az űrhajós egyelőre kint marad.
Sárga Szem:- Szia Anya!
Piros Anya:- Sziasztok fiúk. Merre járatok ma?
Zöld Zana:- Sétáltunk egyet a parkban.
A szürke kézzel-lábbal integet és tátog. Az anyukája észreveszi.
Piros Anya:- Jajj. Már megint némító cukrot ettél?
A zöld és sárga csak mosolyognak az orruk alatt, a szürke pedig vállat von és a fejét rázza.
Piros Anya:- Zöld, hányszor mondjam még neked, hogy ne etesd ilyesmivel a testvéredet?
Zöld Zana:- de hát ő ajánlotta fel, hogy megeszi!
Szürke Szoni:- Bólogat hevesen, helyesli a testvére szavait.
Piros Anya:- Egyáltalán, mit keresett nálad némító cukor? Apádék betiltották!
Zöld Zana:- Ó még régről maradt a zsebemben. Észre sem vettem.
Piros Anya:- Ó tényleg? Ezek szerint talán hónapok óta nem volt kimosva a ruhád sem?
Zöld Zana:- Dehogynem volt. Csak benne maradt a cukor- magyarázza.
Az anyuka csak a fejét rázza. Zöld pedig huncutul vigyorog. A Sárga lassan közelebb megy az anyjához.
Sárga Szem:- Tudod, hogy nagyon szeretlek anya?
Piros Anya:- Ó te kis hízelgő. Én is nagyon szeretlek- feleli nyájasan, aztán keményít a hangnemén.- Na mondd mit akarsz?
Sárga Szem:- Jött egy barátunk a Marsról és elromlott a hajója. Nem tud haza menni és nincs hol aludjon ma éjszaka. Ugye itt maradhat nálunk? Holnap reggel korán megjavítom a gépét és indul is haza.
Piros Anya:- Na és hová dugtátok el?
A szürke hevesen mutogat az ajtó felé. Az anyuka oda néz.
Piros Anya:- Na mi lesz? Hívjátok be, had nézem meg, kit akartok a házamba fogadni!
Zöld az ajtóhoz rohan és behívja az űrhajóst. Lala lassú léptekkel besétál. Sárga mellé áll és meg sem mer szólalni, de azért kezet nyújt az anyukának. A Piros hölgy értetlenül áll, majd Zöld felé fordul.
Piros Anya:- Te fiam. Mit nyújtja itt a kezét ez a fickó?- Súgja.
Zöld Zana:- Nem tudom ez valami új dolog lehet. Még nekem sem mutatta.
Lala zavartan elhúzza a kezét és a háta mögé teszi.
Sárga Szem:- Anya ő Lala, Lala ő anya.
Zöld Zana: -Ez tök jó- neveti. Anya ő Lala, Lala ő Anya, Lala anya Lala, nyanyalalalnyanya-énekli.
Piros Anya:- Jajj Zöld- sóhajt.- Örülök, hogy meg ismerhetlek Lala. Még a fiuk sosem meséltek rólad, honnan ismeritek egymást.
Zöld Zana:- Jajj Anya, már hogy ne meséltünk volna róla- legyint.- Ő az a marsi srác, akivel egy táborba voltunk tavaly.
Piros Anya:- Ő lenne az? Ez biztos?
Zöld Zana:- Miért ne lenne biztos? Mi voltunk ott nem te.
Piros Anya:- Igen, de azt meséltétek, hogy ő alacsony és kövér. Még gúnyolódtál is, hogy csoda, hogy belefér a termoruhájába.
Sárga Szem:- Azóta megnőtt, hiszen látod mekkora.
Zöld Zana:- Igen, jól megnőtt. Hold kosarazni kezdett és hirtelen megnyúlt. A sok mozgástól pedig le is fogyott. Mi is alig hittünk a szemünknek mikor megláttuk.
Piros Anya:- Na mindegy, de szólhattatok volna hamarabb is, hogy jönni fog. Akkor beszereztem volna neki egy termo kabin kapszulát.
Sárga Szem:- Nem tudtuk ezt előre, úgy volt, hogy csak jön és megy.
Zöld Zana:- Aztán itt maradt a nyakunkon.
Piros Anya:- Jajj Zöld, ne gúnyolódj.
Zöld Zana:- Én aztán soha- legyint.- Inkább megyek és nézem a kedvenc sorozatom. Túlélő ember a földi csatornán- gúnyolódva Lalára néz.- Ebből azt hinné a holdbolyh, hogy minden ember ilyen talpra esett.
Ezután a szőrmés kőfotelbe huppan és bekapcsolja a tévét, ami fura kerek alakú és lebeg a levegőben. A kedvenc műsora helyett viszont csak zúg a csatorna.
Zöld Zana:- Anya mi van ezzel?
Piros Anya:- Ma bemondták a hírekben, hogy felrobbant egy földi műhold és e miatt nem lesz látható egyetlen földi adás sem.
Zöld Lalára néz mérgesen.
Zöld Zana:- Ez esetben a szobámban leszek és várom Lalát, mert beszédem van vele- majd elmegy.
Sárga Szem:- Anya, akkor maradhat Lala?
Piros Anya:- Ma igen. Szerencsétek van, mert apátok szólt, hogy ne várjuk haza ma. Sőt még talán holnap sem, mert fontos holdvédelmi intézni valói támadtak.
Sárga Szem:- Mi -féle fontos dolga akadt?
Piros Anya:- Ismered apád, sosem árul el semmit a holdbiztonsági ügyekről, de szerintem a műholddal lehet kapcsolatban.
Sárga Szem:- Tényleg?
Piros Anya:- A szomszéd Sárga néni szerint lehet, hogy hozzánk csapódott be a műhold! Állítólag látta is, bár először azt hitte, hogy hulló csillag. Utána a hírekben hallotta, hogy mi lett a műholddal, azóta biztos benne, hogy műholdat látott.
Sárga Szem:- Ez érdekes, na akkor megyünk is Zöld után- mondja és már siet is Lalát kézen fogva.
Piros Anya:- Na várj csak fiam! Hova ez a nagy sietség?- Sárga hirtelen megijed és hátra fordul.- Nem esztek előbb? Most lett kész a finom holdmoha leves!
Sárga Szem:- Holdmoha? A kedvencem, de inkább később ennénk.
Piros Anya:- Jól van, menjetek csak.
A fiuknak nem kell kétszer mondani, már bent is vannak a szobájukban. Zöld mérgesen toporog az ajtó előtt.
Zöld Zana:- A kedvenc sorozatomat, miattad nem tudom megnézni, mert neked pont az én műholdamba kellett bele ütköznöd!
Lala:- Hidd el nem direkt csináltam!
Zöld Zana:- Könnyű mondani, de nekem oda az egyetlen kikapcsolódásom.
Sárga Szem:- Zöld, majd lesz helyette másik műhold. Ne aggódj.
Zöld Zana:- Nagyszerű és addig mit csináljak?
Sárga Szem:- Nekem lenne egy ötletem! Hold kövezzünk!- Szürke örömében ugrál és tapsikol- TE hiába örülsz sem kérdezni, sem válaszolni nem tudsz most.
Zöld Zana:- Annak mi értelme, már mindent tudok rólatok!
Sárga Szem:- Rólunk igen, de róla nem és ő sem rólunk- mondja Lalára mutatva.
Lala:- NA várjatok csak! Mi az a hold kövezés?
Zöld Zana:- Hold gyerek játék. Van egy magas falú fém tányér, aminek az oldalán van egy lyuk. A közepén pedig egy rúd. Beleteszünk egy követ és megpörgetjük. Körbe ülünk rajta és aki elé a kő kiesik belőle, attól a pörgető kérdez valamit.
Lala:- Hiszen ez pont olyan, mint nálunk a felelsz, vagy mersz!
Sárga Szem:- Az milyen?
Lala:- Végül is majdnem ugyan olyan, csak mi üveget pörgetünk és előbb meg kérdezzük azt, akire az üveg szája mutat, hogy felel, vagy mer-e, ha felel akkor kérdezzük, de ha mer, akkor valami őrültséget csináltatunk vele.
Zöld Zana:- Ez már tetszik. Mi lenne, ha kipróbálnánk, csak a kővel?
Sárga Szem:- Miért is ne? Hozom a tányért és a követ, addig üljetek le.
Sárga kutakodni kezd a szekrényben, addig a többiek körbe ülnek a szoba közepén. Hamar elő is jön és leteszi a tányért középre. Bele dobja a követ és megpörgeti. A tányér úgy pörög akár egy búgó csiga, de hamarosan lelassul és akkor kirepül belőle a kő, egyenesen Zöld lába elé.
Sárga Szem:- Na testvérem! Felelsz, vagy mersz?
Zöld Zana:- Nem vagyok zselé én merek- mondja bátran.
Sárga Szem:- Na akkor ugrálj, huhogj és vakargasd a hasadat.
Zöld Zana:- Jól van. Ide süss- feláll és megteszi, amit a sárga mondott. Ugrál, huhog és vakargatja a hasát is, így megy körbe a szobán kétszer. A többiek jót nevetnek. Aztán leül és pörget. A tányér ismét forog, majd kirepül a kő és megáll Lala előtt. Zöld vigyorogva kérdezi tőle.- Felelsz, vagy mersz?
Lala:- A tekinteted alapján inkább felelnék- mondja félve.
Zöld Zana:- Akkor áruld el nekem, miért kellett tönkre tenned a műholdamat?
Sárga Szem:- Jajj Zöld!
Lala:- Azért tettem tönkre, mert hirtelen elszabadult a pályájáról és egyenesen belém csapódott. Szerencse, hogy túléltem, de te csak aggódj a buta műsorod miatt.
Zöld Zana:- Aggódom is. Csak a hold isten tudja, hogy mikor láthatom újra.
Most Lala pörgethetett. A tányér ismét pörgött, majd Szürke lába elé esett a kő.
Lala:- Most mi legyen?
Zöld Zana:- Mivel beszélni nem tud, egyértelmű, hogy merni fog és majd én kérdezek helyette- mondja a kezeit dörzsölgetve.
Lala:- őŐ, akkor mutasd meg, hogy táncoltok a holdon!
Szürke feláll és a kezeit az ég felé emeli, majd rázni kezdi ide-oda a bundáját.
Sárga Szem:- Rossz embert kértél erre. A szürkék borzalmas táncosok, ahogy láthatod.
Zöld Zana:- Nem baj, legalább ismét én jöhetek- Szürke még mindig rázza magát.- Na ülj már le, elég lesz. A tányér ismét pörög, majd a kő Sárga elé esik.- Na te kis okostojás, ha már így alakult elárulnád nekem, hogy mik a terveid Lalával?
Sárga Szem:- Holnap beszerzem az alkatrészeket, aztán építek neki rakétákat, amikkel felszállhat és haza mehet. Ennyi és nem kérdezted, hogy felelek, vagy merek-e?
Zöld Zana:- Nem mindegy? Már feleltél.
Sárga vállat von és pörget. A kő Lala elé esik.
Sárga Szem:- Felelsz, vagy mersz?
Lala:- Felelek.
Sárga Szem:- Miért jöttél a holdra?
Lala:- A Földön én űrhajós vagyok, ez a munkám. A munkám pedig feladatokkal jár. A mostani feladatom az volt, hogy utazzak a holdra és vizsgáljam a talaját.
Sárga Szem:- Miért kellett vizsgálnod a talajunkat?
Zöld Zana:- Ez nem ér, ez már másik kérdés.
Sárga Szem:- Ne csináld már. Téged talán nem érdekel?
Zöld Zana: (gondolkodik)- Na jó, ez engem is érdekel.
Lala:- Azért kellenek a vizsgálatok, mert a földiek építkezni akarnak a holdon- mondja nagy sóhajjal.
Zöld Zana:- Építkezni? Itt? Nem elég nektek egy bolygó?- Kérdi dühösen.
Szürke is zaklatottan kapálózik. Sárga higgadtan ül, de Zöld tovább dühöng.
Zöld Zana:- Nem hiszem el, hogy befogadtunk és segítettünk neked, míg te csak azért vagy itt, hogy előkészítsd a terepet az építkezéseitekhez!
Lala:- Én csak a munkámat végzem. Nem tudtuk, hogy lakott a hold.
Zöld Zana:- Attól, hogy lakatlannak hittétek még nem kell elfoglalni.
Sárga Szem:- Nyugi, még anya meghallja.
Hirtelen betoppan az édesanyjuk a szobába.
Piros Anya:- Késő! Anya már meghallotta. Szóval melyikőtök meséli el, hogy mi folyik itt?- Kérdi mérgesen.
Lala:- Sajnálom asszonyom- mondja bűntudattal.- Nem vagyok marsi.
Piros Anya:- Igen, ezt már az első perctől tudom. Nem vagyok szürke.
Zöld Zana:- Akkor jobb lett volna, ha nem engeded meg, hogy itt maradjon!
Piros Anya:- Ne terheld rám a te felelősségedet! Kíváncsi voltam miben sántikáltok, ezért engedtem meg. Ő az, akit apádék keresnek?
Sárga Szem:- Igen ő az.
Lala:- Én a Földről jöttem. A holdra indultam vizsgálatokat végezni, hogy megtudjuk alkalmas e a terep az építkezéshez. Viszont összeütköztem egy műholddal és lezuhantam.
Sárga Szem:- A műhold robbanása megnyitotta a dimenzió kaput, ezért jutott ide.
Zöld Zana:- Most bezzeg egyből bevallja, hogy miért jött! Előttünk meg titkolózott, hogy kihasználjon minket!
Lala:- Nem titkolóztam, ti nem kérdeztétek korábban, hogy miért jöttem ide!
Piros Anya:- Elég legyen! Az én házamban nincs veszekedés. Lala bármiért is jött ide, nem hiszem, hogy rossz szándékai lennének.
Lala:- Valóban nincsenek. Én tisztelem az idegen létformákat és sosem tudnék ártani nekik.
Zöld Zana:- Csakhogy itt te vagy az idegen kis barátom- gúnyolódik.
Lala:- A Földön mindenki úgy tudja, hogy egyedül vagyunk a galaxisban.
Zöld Zana:- Egyedül egy ekkora galaxisban? Ugyan már ilyet is csak a földiek hihetnek- legyint.- Önző, pucér lények vagytok.
Piros Anya:- Zöld, most azonnal fejezd be a vádaskodást! Nem mondhatsz ilyeneket, olyan emberekről, akiket nem is ismersz!
Zöld Zana:- Na, ha annyira jó fejek szerinted, akkor eddig miért nem vették be őket a galaktikus szövetségbe? Miért rejtegetjük előlük a valódi holdunkat?
Piros Anya:- Azért, mert még nincsenek felkészülve erre a technológiára! A galaktikus szövetségbe csakis tízes fejlettségi szintű bolygók léphetnek be! Néhány évtized múlva a Föld is eléri ezt a szintet és akkor a szövetség betekintést enged majd nekik az eddig rejtett galaxisba!
Zöld sértődötten odébb áll és megáll háttal a többieknek.
Zöld Zana:- Nem értem miért kezditek védeni ezt a hold foglalót!
Piros Anya:- Mert ez a találkozás, egy virágzó kapcsolat kezdete lehet- mondja és lassan a fia mellé sétál. Átöleli és megsimogatja.- Megértem a felháborodásod, de neked is be kell látnod, hogy a mostani viselkedésünk fogja megalapozni egy eddig idegen fajjal való kapcsolatunkat. Fontos, hogy építsük a jövőt és barátokat szerezzünk, ne ellenségeket!
Zöld Zana:- Akkor most mit vársz tőlem anyám?
Piros Anya:- Nyújts segítő kezet. Nem kell szeretned, vagy megbíznod benne, de ne tégy keresztbe neki!
Sárga Szem:- Holnap úgy is hazamegy!
Zöld Zana:-  Mit érünk vele, ha haza megy? Az emberek itt akarnak építkezni, úgy is vissza jönnek majd, ha nem ő, akkor más.
Lala:- Hacsak…
Zöld Zana:- Hacsak, mi?
Lala:- Hacsak azt nem írom a jelentésemben, hogy a holdi talaj alkalmatlan az építkezéshez!
Zöld Zana:- Na persze és te bele is fogod írni mi?
Lala:- Miért ne írnám? A mai nap alatt többet láttam, tudtam meg és hallottam, mint az egész földi űr tudomány évtizedek alatt. Biztosra veszem, hogy kifizetődő lesz kivárnunk azt a bolygó szint lépést, bár nem tudom most mennyinél járunk. Lehet, hogy addigra én már nem is leszek, de megelégszem a tudattal is, hogy az unokáimnak ilyen nagyszerű szövetségesei lesznek.
Piros Anya:- Bölcsen beszélsz! Tudod, ha holdi lennél, biztosan piros bundád lenne- nevet.
Sárga Szem:- Szerintem inkább narancs sárga, mert ő egy különleges ember. Nem tudom milyen a többi, de remélem olyan, mint te.
Lala:- Ezt sajnos nem mondhatom el Sárga barátom. Nálunk minden ember más. Nem mindenki megértő és bölcs. Vannak rosszak, gonoszak, ostobák és önzők is. Akad persze sok jó és bölcs ember is, de nem mindenki olyan, mint én. Lehet, hogy külsőre kedvesnek tűnik valaki, de belül romlottabb, mint egy kukacos alma, ezért jobb vigyázni.
Zöld Zana:- Akkor a te fajtád is színes, mint az űr szivárvány! Csak nektek nem színesedik el a testetek.
Lala:- Jó is lenne, ha elszínesedne. Akkor legalább mindenki tudná, hogy kivel áll szemben, de így báránybőrben is rejtőzhet farkas.
Piros Anya:- Nos akkor tegyük össze a kezeinket és tegyünk ígéretet- mondja a kezét a többiek felé nyújtva.
Sárga Szem:- Milyen ígéretet?
Piros Anya:- Ígéretet, arra, hogy te, Zöld és Szürke segítetek haza jutni Lalának. Lala pedig alkalmatlannak minősíti a bolygónkat az építkezésre. Én pedig arra, hogy segítek nektek. Nehogy apátok és a sereg rátok bukkanjon.
Lassan mindenki az anya kezére teszi a kezét.
Zöld Zana:- A sereg most is keresi őt. Hogyan fogjuk kilőni a hajóját, úgy hogy ne vegyék észre?
Sárga Szem:- Holnap van a holdbolyh ünnep. Kicsit felturbózzuk az esti tűzijátékot. Észre sem fogják venni, hogy kilőjük!
Lala:- Holdbolyh ünnep?
Zöld Zana:- Bizony, akkor megláthatod, hogyan táncolnak igazán a holdiak!
Piros Anya:- Jól van fiúk. Most pihenjetek, holnap kemény napotok lesz- mondja majd kisétál és elmegy ő is lefeküdni. A fiuk is lefekszenek.
A mesélők újra előjönnek.
Mesélő:- Tudjátok gyerekek. Lalának igaza van. Nem minden ember olyan ám, amilyennek látszik! Nem véletlenül mondják a szüleitek, hogy nem szabad szóba állni idegenekkel és hogy pláne nem szabad elfogadni tőlük semmit! Sosem tudhatjátok, hogy egy idegen, aki megszólít benneteket, valójában milyen szándékkal közeledik. Ezért fontos, hogy legyetek óvatosak.
Holdi mesélő:- Még jó, hogy nálunk holdiaknál a színünk elárulja a tulajdonságainkat is. Bár az is igaz, hogy nálunk elég barátságosak a holdbolyhok! Meglátjátok majd, milyen fantasztikusan színes lesz a holdbolyh fesztivál. Minden holdévben ez a legszupibb nap. A bolyhok táncolnak és van tűzijáték is, de az idei azt hiszem sokkal nagyobb durranás lesz.
Mesélő:- és mondd csak. Mit ünnepeltek ilyenkor?
Holdi mesélő:- A holdalapítást.
Mesélő:- Akkor ez olyan, mint nálunk az állam alapítás ünnepe. Tudja valaki mikor van ez nálunk?…Igen így van! Augusztus 20-án. Ilyenkor nálunk is tűzijátékok vannak és Debrecenben, ami a Föld egy kicsiny városa, ilyenkor van a virág karnevál. Virágokkal díszítik a hatalmas hungarocel szobrokat és autókra téve felvonulnak velük a városon. Ez egy piciny város, hatalmas látványossága! Mindenfelé utcabálok vannak és az emberek ünnepelnek.
Holdi mesélő:- Biztosan szép lehet. Szívesen megnézném egyszer.
Mesélő:- Talán egyszer láthatod, de addig nézzük a tiéteket- mondja majd újra elsétálnak.

4.    felvonás
Reggel van. A helyszín újra a város. Mindenhol holdbolyhok serénykednek. Papírokkal, lufikkal díszítik a város főterét. Sárga Samu is a boltját díszíti. A három testvér és Lala lassan elősétálnak és oda mennek hozzá.
Sárga Szem:- Szia Samu, holdreggelt.
Sárga Samu:- Holdreggelt nektek is.
Sárga Szem:- Mondd. Megérkeztek az alkatrészek, amiket kértem?
Sárga Samu:- Meg ám, ma hajnalban meg is jött a szállítmány. Gyertek be és oda is adom- mondja, majd besétálnak Sárgával és Lalával az üzletbe.
Zöld és Szürke ismét kint maradnak. Hirtelen megjelenik a sarkon egy csapat kék és egy fekete. Zöld észreveszi őket.
Zöld Zana:- Jajj ne, már megint apa- sóhajtja.
A szürke csak tátog és mutogat, még mindig nem jött vissza a hangja. A bolyhok apja egyenesen a fiaihoz siet.
Fekete: -Már megint itt? Talán haza sem mentetek az este?
Zöld Zana:- Ugyan apa, miért ne mentünk volna haza? Korán keltünk és visszajöttünk, mert ma érkezett Sárga alkatrésze, amit az este kért.
Fekete:- Nem tetszik nekem, amit műveltek. Biztosan sántikáltok valamiben!
Zöld Zana:- Mi nem sántikálnunk semmiben, te viszont igen! Elárulnád, hogy miért nem, jöttél haza az este?
Fekete:- Semmi jogod kérdőre vonni. TE vagy a gyermek én a felnőtt! Én a munkámat végzem.
Zöld Zana:- Holdvédelmi ügy?
Fekete:- Holdvédelmi ügy és ehhez neked semmi közöd.
Zöld Zana:- Akkor miért ellenőrzöl állandóan?
Fekete:- Fölöttébb gyanús vagy. Ismerlek. Nagyon remélem, hogy nem készülsz semmire.
Zöld Zana:- Csak Sárgát várom. Ennyi- mondja kitárt karokkal.
A Fekete gyanúsan méregeti a fiait. Majd a boltba indul.
Zöld Zana:- Most hová mész?
Fekete:- Megnézem, hogy tényleg benn van e Sárga!
Az apuka bemegy. Zöld nagyot nyel, de nem mer utána menni. Alig telik bele néhány másodpercbe Sárga és az apja jönnek is kifelé.
Sárga Szem:- Alig várom, hogy megépítsem a sport rakétákat az autómra, apa. Úgy fog suhanni, akár egy álom, majd meglátod. Elviszlek egy körre, amint kész lesz.
Fekete:- Remélem is, az öcsédre pedig figyelj oda, mert valamiben biztosan sántikál!
Sárga Szem:- Ó-legyint,- ne aggódj miatta. Megígérte, hogy segít nekem. Úgyhogy el lesz foglalva egy jó darabig.
Fekete:- Ezt örömmel hallom, mert nekem fontos holdvédelmi dolgom van.
Sárga Szem:- Persze apa, csináld csak jó munkát- integet.
A fekete és serege lassan tovább mennek, de az apa a távolból még mutogat a Zöldnek. A két ujját a szemeihez teszi, majd fia felé mutat. Jelezve, hogy figyelni fogja.
Zöld Zana:- Holdasztikus, hogy apa folyton rám gyanakodik mindenért.
Sárga Szem:- Mert a csínytevések 99%- a te műved. Emlékezz csak a tavalyi holdbolyh fesztiválra. Becsempészted a tűzijátékok felét a közönség közé és ki is lőtted őket. Mindenki halálra rémült, egyedül te nevettél, meg Szürke.
Zöld Zana:- Meg a többi Zöld. Te is nevettél volna, ha nem a műhelyben gubbasztottál volna. Az a rengeteg vicces pofa- nevetve grimaszol. Szürke is utánozza.- Na de, hova dugtad Lalát?
Sárga Szem:- Hátul van Sárga raktárában. Meg hallottam apa hangját az üzletben, ezért megkértem Sárgát, hogy mutassa meg neki az érkezett alkatrészeket, amíg kiszaladok hozzád egy pillanatra.
Zöld Zana:- Még szerencse, hogy jó a füled- nevet.
Sárga Szem:- Igen, szerencsére nem nőtte be a szőr. Sárga megengedte, hogy a raktárában szereljem össze a rakétákat. Addig foglaljátok le magatokat, úgy is mindjárt kezdődik a fesztivál.
Zöld Zana:- Holdasztikus- sóhajt unottan. Sárga visszamegy az üzletbe. Zöldnek hirtelen felcsillan a szeme és Szürkére néz.- Mi lenne, ha feldobnánk kicsit a hangulatot?- Kérdi huncut, tekintettel.
Szürke tátogva ellenkezik, de hiába Zöldnek már csíntalanul csillognak a szemei. Körbe néz az utcában. A holdbolyhok díszítenek, mások a színpadot állítják fel, ahol este majd fellép a hold vagányok nevű banda. A színpadot látván Zöld gyanúsan mosolyogni kezd.
Zöld Zana:- Már tudom is mit fogok csinálni- mondja vigyorogva. Szürke a homlokára csap.
Ezután Zöld elillan. Szürke ott marad egyedül. Leül a bolt elé. Nemsokára arra megy egy másik Szürke.
Másik Szürke:- Holdnapot Szürke- Szürke Szoni integet neki és mutatja a torkát.-Ó szegénykém. Megfáztál? Elment a hangod?- Szoni a fejét rázza, hogy nem.- Akkor mi történt?- Kérdi a holdbolyh. Szoni feláll és megpróbálja elmutogatni mi lett vele. Először mutatja a két ujját.- Két ujjad van?- Szoni a fejét rázza, hogy nem és tovább mutatja a két ujját.- Két napja nincs hangod?- Ismét nem.- Két szó?- Kérdi. Szoni elégedetten bólogat.- Két szó miatt nincs hangod?- Kérdi értetlenül a Szürke- Szoni a fejét rázza, hogy nem. A másik Szürke gondolkodik, vakargatja az állát.- Akkor két szó az, ami miatt nincs hangod?- Szoni hevesen bólogat.- Mi az a két szó?- Szoni egy ujjat mutat.- Első?- Szoni bólogat és mutogatni kezd. Mutatja a torkát és elhúzza a kezét a nyaka előtt.- Le fog esni a fejed?- Kérdi ijedten a másik, de Szoni bólogat, hogy nem.- Történt valami a nyakaddal?- Szoni rázza a fejét ide- oda, hogy valami hasonló.- A torkoddal?- Szoni mutatja, hogy majdnem.- A hangoddal?- Szoni mutatja, hogy igen és csapkod a kezével a nyaka előtt.- Elment a hangod?- Szoni mutatja, hogy majdnem csak más szóval.- Meg kukultál? Hangtalanná váltál?- Szoni a fejét rázza.- Megnémultál?- Szoni bólogat, hogy igen, aztán mutatja, hogy jön a második szó és mutogatni kezd az ujjaival egy apró dolgot, amit a szájába vesz.- Megettél valamit?- Szoni mutatja, hogy igen, de mit?- Megettél valamit amitől megnémultál?- Szoni hevesen bólogat és kérdőjeleket rajzol a levegőbe.- Mit ettél meg?- Szoni mutatja a kis valamit az ujjaival. A másik Szürke gondolkodik.- Megettél egy cukrot és megnémultál tőle? Megakadt a torkodon? Várj segítek-mondja és Szoni hasát akarja nyomkodni, de ő hevesen tiltakozik ellene.- Hagyd, hogy megnyomjam a gyomrod, akkor kiköpöd- mondja a Szürke, de Szoni továbbra is ellenkezik. Hirtelen megjelenik Zöld, egy táskával.
Zöld Zana:- Mit csinálsz az öcsémmel?- Kérdi.
Másik Szürke:- Lenyelt egy cukrot és a torkán akadt, ezért nem tud beszélni.
Zöld Zana:- Dehogy akadt a torkán, csak megevett egy némító cukrot.
Másik Szürke:- Ja, szóval ezt próbálta elmutogatni.
Szürke bólogat. Zöld csak nevet rajtuk.
Zöld Zana:- Nincs is viccesebb, amikor egy Szürke, egy másiknak próbál mutogatni. Kár, hogy nem voltam itt hamarabb- nevet.
A másik Szürke megsértődik és elmegy. Zöld a testvérére néz és mutatja a táskát.
Zöld Zana:- Sosem találod ki mit hoztam!- Szürke kérdőn néz Zöldre.- Amint befejezik a színpadot fel osonok és kicserélem a reflektorokban az égőket, ezekre- mutatja a táskáját. Szürke bele pillant és vállat von,- ezek testvérem hologramm égők. Amint a lámpák felmelegednek, a hologramm működésbe lép és minden felé szellem bolyhok fognak repkedni. Ez jobb lesz, mint a tavalyi- nevet.
A szürke a fejét rázza és mutogatni kezd, de hiába Zöld már megy is a színpad felé. Feloson és piszkálgatni kezdi a reflektorokat. A bolyhok túl elfoglaltak ahhoz, hogy észrevegyék. Nemsokára nevetve megy vissza Szürkéhez, aki csípőre tett kézzel hadonászik neki.
Zöld Zana:- Ne is fáraszd magad, nem értem mit mutogatsz- nevet.
Sárga hirtelen előjön az üzletből.
Sárga Szem:- Zöld, kellene a kocsim, hogy el tudjuk vinni a rakétákat.
Zöld Zana:- Mi? Máris? Hogy csináltad meg ilyen gyorsan? Ez még tőled is holdrekord.
Sárga Szem:- Még nincsen készen, de mire visszajössz, addigra végzünk. Lala segítségével gyorsabban megy, mint valaha.
Zöld Zana:- Jól van, akkor hozzuk a kocsit- mondja és már indul is.
Szürke hevesen mutogatni kezd Sárgának a színpad felé és Zöldre, de a testvére nem érti mit akar. Erre mutat hármat az ujjával.
Sárga Szem:- Három szó?- Szürke egyet mutat.- Első szó?- Szürke bólogat és Zöld felé mutat.- Első szó Zöld- Szürke helyesli és kettőt mutat.- Második szó?- Szürke köpködni kezd és fintorog.- Valami nem jó?- Kérdi Sárga, Szürke bólogat.- Tehát rossz?- Szürke bólogat és hármat mutat.- Sárga a fejéhez kap. Értem már. Zöld rosszban sántikál a fesztiválon, igaz?- Szürke bólogat- Igen, ezt sosem hagyja ki, de most nincs időm a vicceire- mondja és visszamegy az üzletbe.
Szürke sóhajt egyet és vállat von, majd a színpad felé indul, aztán vissza, majd újra a színpad felé aztán vissza. A fejét vakargatja, nem tudja mi legyen. Aztán levegőbe csap és inkább visszaül a földre. Zöld hamar visszaér az autóval. Ovális, fényes autó. Négy ülés van benne. Leparkol az üzlet előtt és elégedetten száll ki belőle. Ki húzott mellhassal Szürke mellé sétál.
Zöld Zana:- Azt hiszem ez volt az első és utolsó alkalom, hogy Sárga engedte vezetni az autóját. Szóval jól kiélvezem a pillanatot- mondja sóhajtva.
Sárga kinyitja a bolt ajtaját. Lala és Samu ketten hoznak kifelé egy hatalmas rakétát, alig bírják el. Megpróbálják betenni a kocsiba, de az elfoglalja a teljes hátsó ülést.
Sárga Szem:- Úgy látszik kétszer kell fordulnunk- mondja szomorúan. Zöld, te gyere velem. Elvisszük a rakétát a parkba. Én ott maradok és beszerelem, addig te visszajössz a másikért és hozod Lalát is. Szürke, te jobb, ha most hazamész. Délután találkozunk.
Szürke szomorúan elköszön és elindul haza felé. Zöld boldogan pattan az autóba.
Zöld Zana:- Mégsem az utolsó volt- mosolyog.
Sárga beszáll és elhajtanak. Lala a bolt előtt áll Samuval. Nézi a fesztiválra készülődő bolyhokat.
Sárga Samu:- Voltál már holdbolyh fesztiválon?
Lala:- Még nem volt rá alkalmam.
Sárga Samu:- Minden éveben történik valami, mert Zöld állandóan kitervel valamit. Kíváncsi vagyok idén mit eszel ki.
Lala:- Talán most nem volt ilyesmire ideje.
Sárga Samu:- Á, azt nem nézném ki belőle. Neki elég egyetlen perc is, hogy zűrt csináljon.
Néhány bolyhos táncolni kezd a színpad előtt. Lala mosolyogva nézi őket.
Lala:- Látom indul a buli.
Sárga Samu:- Azok ott kérlek, minden évben elsőként kezdenek táncolni és mulatni. Bár nem épp a legjobb táncosok- nevet.- Az igazi élet este lesz, majd gyere el, ha tudsz.
Lala:- Remélhetőleg este már úton leszek hazafelé. Bár szívesen megnézném a fesztivált, de sajnos mennem kell.
Sárga Samu:- Kár. Talán majd máskor lesz rá alkalmad. Gyere menjünk be, igyunk egy forró holdkő teát.
Samu és Lala bemennek az üzletbe. A sarkon újra egy kék csapat tűnik fel és vizsgálódva elmennek a bolt előtt. A mesélők előjönnek.
Holdi mesélő:- Na hát mennyit mászkálnak ezek a kékek a környéken. Szerencsére észre sem veszik az orruk előtt lévő idegent.
Mesélő:- Most már hamarosan haza térhet. Néhány óra és készen van a hajója. Sárga hamar megcsinálja. Gyors kezű szerelő, az biztos.
Holdi mesélő:- Bizony a sárgák már csak ilyenek nálunk. Tudjátok nem sokára Zöld visszajön Laláért és a másik rakétáért. Ezalatt Sárga biztosan beszereli a korábban elvitt rakétát a hajóra. Viszont nem is sejtik, hogy fekete apjuk végig figyeltette őket és amint visszaérnek majd a hajóhoz rajtuk üt a kék csapat.

5. felvonás
A mesélők eltűnnek a színfalak mögött. A természet védelmi parkban vagyunk. Sárga épp befejezi az első rakéta beszerelését.
Sárga Szem:- Na ez könnyen ment. Remélem Zöld hamar visszajön.
Alig mondja ki, Zöld már dudálva meg is érkezik. Kiszállnak az autóból, majd kiszedik a rakétát is. Nagy nehezen a hajóhoz cipelik és a leendő helyére illesztik. Sárga gyorsan el is kezdi az oda illesztését. Hirtelen egy csapat kék jelenik meg a háttérben.
Zöld Zana:- Na ezt nem hiszem el?
Sárga hátranéz. Látja a közeledő kékeket, de nem törődik vele. Egyetlen célja, hogy befejezze a hajót. Sietni kezd vele.
Zöld Zana:- Hogy kerültek ezek ide? A szőrömet rá, hogy az az űrmarha kikotyogott valamit. Biztos eleredt a nyelve.
Sárga Szem:- Kizárt, hogy Szürke árult el minket. A cukornak még estig hatnia kell- mondja szerelés közben.
A kékek odaérnek hozzájuk. Az élükön a fiúk apjával.
Fekete:- Tudtam, hogy sántikáltok valamiben, de azt nem gondoltam volna, hogy holdárulók vagytok. A saját fiaim. Hogyan hozhattatok ekkora szégyenbe?
Sárga Szem:- Nem vagyunk árulók. Csupán segítünk egy marsi barátunknak hazajutni!
Fekete:- Elég a hazugságokból. Ez a fickó biztosan nem marsi.
Zöld Zana:- Miért ne lenne az?
Fekete:- Tudjuk, hogy lezuhant egy ismeretlen hajó tegnap. Azóta keressük, de érdekes módon nyoma veszett. Érdekes módon éppen ezen a helyen mutatták a műszerek a becsapódását.
Zöld Zana:- Ez csak véletlen lehet.
Sárga Szem:- Igen apa. Ez valóban csak véletlen. Azért jöttünk ide megjavítani a hajóját, mert itt csend van és nyugalom. Senki nem zavar és nyugodtan tudok koncentrálni a munkámra.
Fekete:- Valóban és elárulnátok mi baja lett a hajójának?
Lala:- Az a hajó elsodort mielőtt lezuhant volna és leszakította az oldal rakétáimat. Szerencsére Zöld és Sárga jó barátaim és volt kihez fordulnom.
Fekete:- Nem hiszek nektek.
Hirtelen az egyik kék oda siet a fekete mellé.
Kék:- Uram a fesztiválon káosz tört ki. Állítólag idegenek szállták meg a színpad környékét.
Fekete:- Miféle idegenek?
Kék:- Nem tudom uram. A szemtanúk megijedtek és elrohantak, de állítólag majdnem olyanok, mint mi csak furcsán néznek ki.
Fekete:- Most ezt megúsztátok, de ne higgyétek, hogy ennyivel végeztünk. Úgy látszik mégsem te vagy az akit kerestünk- mondja Lalára nézve, majd elfordul és a városba siet a csapattal.
Zöld Zana:- Ezt nem hiszem el, hogy mekkora holdmázlink volt.
Sárga Szem:- Valóban, de milyen lények szállhatták meg a színpad környékét?
Zöld nevetni kezd.
Zöld Zana:- Ezt ismét az én viccemnek köszönhetjük- nevet.
Sárga Szem:- Tényleg, hiszen Szürke is megpróbálta elmondani, hogy valami rosszban sántikálsz! Mit műveltél?
Zöld Zana:- Csupán kicseréltem a reflektorokban az izzót, hologrammosra, ami felmelegedés után szellemeket vetít- nevet.- Bár nem értem mitől indult be, mert estére terveztem a dolgot.
Sárga Szem:- Elfelejtetted, hogy mindig van egy főpróba az esti fellépés előtt?
Zöld Zana:- Tényleg- kap a fejéhez.- Ez kiment a fejemből. Akkor ezért indult be hamarabb.
Sárga Szem:- Legalább kapóra jött. Biztos nagy felfordulást okoztál vele.
Zöld Zana:- Ez volt a célom- nevet.
Sárga Szem:- Hála neked, meg sem kell várnunk az esti tűzijátékot! Akár azonnal felszállhatsz.
Lala:- Ennek örülök. Köszönöm, hogy segítettetek nekem. Sosem fogom elfelejteni, amit ígértem nektek. A jelentésemben azt fogom megírni, hogy a talaj alkalmatlan az építkezésre. Majd, ha felfejlődtünk arra a tízes szintre, akkor talán újra találkozunk!
Sárga Szem:- Remélem minél hamarabb eléritek és legközelebb együtt nézhetjük végig Zöld csíntevését a fesztiválon.
Zöld Zana:- Ennél jobbat sose fogok tudni kitalálni. Nehéz lenne holdberelnem a dolgot- nevet.
Lala:- Viszlát barátaim és köszönök mindent!
Sárga Szem:- Jó utat.
Zöld Zana:- És vigyázz a műholdakkal, nehogy még egyet tönkre tegyél nekem.
Lala:- Amint haza érek fel küldetek egyet, hogy ne maradj le a kedvenc műsorodról többé. Viszlát barátaim.
Lala beszállt a hajóba és hatalmas robajjal felszállt. A mesélők elősétálnak.
Holdi mesélő:- Ne ennyi volt a holdi kaland. Sárgáék haza indultak. Otthon még lesz miről beszélgetniük az apjukkal, de Lala legalább haza juthatott.
Mesélő:- Bizony. Tudjátok gyerekek hazudni csúnya dolog, de most egy nemes célért tették a bolyhok. Azért, hogy megmentsék Lalát a holdi hatóságok faggatásától. Lala pedig meghálálja majd, mégpedig azzal, hogy alkalmatlannak minősíti a holdat az építkezésre. Az biztos, hogy ő lesz az egyetlen ember a földön, aki tudni fogja, hogy a galaxisban nincsenek egyedül és ő lesz az egyetlen ember a földön, aki várni fogja azt a percet, amikor a galaktikus szövetség baráti kezet nyújt majd.
Holdi mesélő:- Ezt a percet nem csupán ő fogja várni. Lesz néhány holdbolyh is. Azok a bolyhok, akik elsőként köthettek barátságot egy emberrel.
Mesélő:- Viszlát barátom, viszlát gyerekek!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s