NÉVMGYARÁZÓ MONDÁK a Vajdaságból

A negyedik osztályban vettük át háziolvasmányként dr. Jung Károly válogatásában A zentai kőkecské-t.
Ehhez kapcsolódóan egy előadást hallgattunk meg a falunkbéli Szabó Dékány Zsófiától, aki Szegeden a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola ó és középkori egyháztörténelemből magisztrál. Ezek után gyűjtöttek be a tanulóim mondákat és írták meg a névmagyarázó mondáikat a falunk nevének eredetéről és eredetmagyarázó mondákat az itt ismert csúfnevekről.
Csonti Melinda tanító néni
Szabó Dékány Zsófia tanítónő és hittantanár: Két kolostor Észak-Vajdaságból
Vajdaságban OROSZLÁMOS az egyik legrégebbi kolostorhely.
Eredetmondája:
Mindez 1008 körül történt.
A legenda szerint István király hadjáratot indított Ajtony fejedelem ellen, aki őt semmibe vette. Rokona Csanád vezetésével Révkanizsánál (Törökkanizsa) átszállította seregét a Tiszán, de Csanád nem bírt a túlerővel és kénytelen volt visszavonulni. Mivel a Tisza-Maros köze igen mocsaras terület volt, a magyarmajdányi “partokat” találta megfelelő magasnak ahhoz, hogy seregével éjszakára letáborozzon és kipihenje magát.

Sátrában buzgón imádkozott. Fogadalmat tett a vitézek égi patrónusának, Szent György lovagnak, ha győzelmet arat ellensége fölött, azon a helyen ahol térdel, monostort fog emeltetni hálája jeléül. A szent megsegítette. Miután elaludt, álmot látott. Álmában oroszlán jelent meg előtte. Arra buzdította, hogy keljen föl és az éjszaka leple alatt támadja meg az ellenségét- akkor győzni fog. Csanád föleszmélt. Érezte, itt a pillanat, amit meg kell ragadnia. Álmát elmesélte vezéreinek, akik égi jelet látva benne, nyomban rohamra vezényelték embereiket. Még azon az éjjelen megtámadták Ajtony csapatait. Azok fejvesztve menekültek a váratlan támadás elől. A sötétben vívott rövid, de véres ütközet Csanád győzelmével végződött.

Csanád, miután eltemették Ajtony földi maradványait, visszatért arra a helyre, ahol álmában megjelent neki az oroszlán. Odaérkezve megjelölte a halmot, és azt Oroszlányosnak nevezte el. Nem sokkal ezután felépült a monostor. Csanád elment Esztergomba a királyhoz. Ezután bencésekkel tért vissza Oroszlányosra, ahol a püspök felszentelte a Szent György tiszteletére épített Oroszlánmonostort.
Annak idején a templomszenteléseket a legnagyobb ünnepek között tartották számon. Királyok, püspökök jelentek meg a monostoregyházak fölszentelésén.  Nem kizárt tehát, hogy maga Szent István király is megfordult a magyarmajdányi halmokra épült óriási épületkolosszusban.
A mai napig is előfordul, hogy a magyarmajdányi, rábéi szántogatók ekéje csontokat, oszlop- és fundamentum maradványokat fordít ki a földből. Ez is bizonyítja azt a tényt, hogy ezen a vidéken egykoron csata dúlt.
A kolostor 1280-ig állt fenn, mikor is a kun lázadás elpusztította. A monostor lerombolása után 1337-ben magát a falut, Oroszlámost is felosztották. 1550-ben a törökök kézre került.

A CSÉSZTÓ ÉS PAPHALOM
CSÉSZTÓT, mint falut egy 1521-ből származó dézsmajegyzék említi. A Csésztó mai helye Zentától északnyugatra fekvő lapos rét, a Tisza egykori morotvája.
Tőle nyugatabbra található az un. PAPHALOM, ahol a kutatások szerint a környék egyik legrégebbi kolostora állott. Már a neve is utal a halom egyházi jellegére.
Egy helyi monda szerint egyszer Mátyás király a paphalmi kolostorban szállt meg. A „paphalmi barátoknál” pedig a vidék legfinomabb csukamájából evett.
Történelmi eredete van az eseménynek, mert 1463 szeptemberében Mátyás király Szegedről Futak felé utaztában Zentán időzött, de ezen kívül mást sehol sem dokumentáltak.

Csonti Melinda tanítónő névmagyarázó mondája:
Szülőfalum Jázova. Bánátban van a Tiszától nem is olyan messze. Tatámtól hallottam ezt a történetet, hogy hogyan is lett Jázova Jázova.
A történet a zentai csata idején született. A zentaiak nagyra vannak, hogy tőlük kergették ki a törököt végleg erről a vidékről, de azt kevesen tudják, hogy a csata nem csak Bácskában, hanem a Bánáti oldalon is folyt. Szavoyai Jenő nem csak Bácskában vívta a török ellen a csatáját a Tiszánál, hanem mifelénk is, mert a Tiszát akkor még nem szabályozták le. Szabadon folydogált és éltette az árterületeit. A mi falunkat régen Hódegyházának hívták, mert lapályos, vizes terület volt a Tiszának köszönhetően. Élhettek itt hódok, ha már benne van a falunk nevében, ahhoz meg víz is kell. Egyszóval zentai csata a bánsági oldalon is folyt. Mifelénk főleg a török sereg volt. Itt sátoroztak a szülei is az egyik vezérnek, akit Zóvónak hívtak. Ő elesett a csatában és amikor az anyukája jajszóval siratta, akkor keletkezett Jázova neve, mert úgy siratta, hogy „Jaj, Zóvó, Zóvó!”
Eltemették a határban. Ma ott egy halom van. Én is tudom a helyét, mert Bérdói határban a halomtól nem messze van dédanyám fél lánc földje. Nos, ezt mesélte Bali Ferenc nagyapám, amikor még én is Jázován éltem 1979-ben.
Felsőhegy nevének mondája a felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 4. osztályosainak tollából (Vajdaságból)
NÉVMGYARÁZÓ MONDÁK:
Mester Dániel:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy település. Itt az emberek szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Egy szőlős gazdának eszébe jutott, hogy kellene adni nevet a falunak. Mivel dombos terület ez a föld, ezért nevezték el Felsőszőlőhegynek. Később a szőlőt kiszedték és helyét felszántották. Ekkor lerövidült a neve is. Így lett Felsőhegy.

Mikus Ervin:
Jézus a földön jártakor látta, hogy szegények az emberek. Látott egy magas területet, amit beültetett szőlővel. Ennek az emberek nagyon megörültek, mert csinálhattak belőle pálinkát. A szőlőről és a dombról elnevezték Felsőszőlőhegynek. De jött egy napon egy betegség, mert az emberek nem voltak szorgalmas templombajárók, s kipusztult a szőlő. Azóta sincs itt szőlő ültetve. Sajnálták is az emberek ezt, mert már úgy kellett vásárolniuk a pálinkát más faluból. A nevét is lerövidítették. Kivették a szőlőt belőle és így lett Felsőhegy a falu neve.

Polyák Ákos:
Amikor a törökök kiűzettek a Karlócai béke által, a szerb határőrök is elmentek erről a vidékről.
Helyettük jöttek magyarok szlovákok, jászok, kunok. Talán kevés holmit hoztak, de azért mindenki hozott egy-egy szőlővenyigét szeretett hazájából. Óvták, védték és termesztették itt is a szőlőt. El is terjedt, mert mindenkinek ízlett. A szőlő településünk nevébe is bekerült, így lett Szőlőhegy a neve. Mivel dombos a vidék, ezért kapta jelzésül a Felső előtagot, mert egy másik településen volt az Alsószőlőhegy. Mindaddig Felsőszőlőhegynek hívták a falunkat, míg ki nem pusztult a szőlő egy betegség folytán. Ezután már csak Felsőhegy lett a neve.

Szabó Violetta:
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy falu. Ezt Felsőszőlőhegynek nevezték, mert az egész domb be volt ültetve finomabbnál finomabb szőlővel.
Onnan ered a neve- ha tudni szeretnéd, akkor  elmesélem-, hogy egyszer Mátyás király erre járt. Ahogy nézte, nézegette a falut egyszer csak ráesteledett. Szállást kért és kapott is szívesen. Ebből látta, hogy itt jóakaratú emberek laknak. Egy nap megkérdezte a szállásadóját, hogy a vacsorához felszolgált bort az itteni szőlőből való-e? mivel tényleg finom volt az itt termett szőlőből a bor, ezért megkedvelte, s vitetett fel belőle a palotájába is, amikor tovább vándorolt.
Útközben érte a felesége levele, hogy a faluból nem tudnak több bort küldeni, mert kipusztította egy betegség a szőlőt. Az emberek nagyon sajnálták ezt, hogy királyuknak nem küldhetnek több finom bort. Válaszul megnyugtatta levelében a király őket és elnevezte a falut innentől fogva Felsőhegynek. Innen a neve a falunak.

Deák Barbara:
1. tudományos kutatás alapján:
Egyszer régen meséltek a mamáék Felsőhegyről.
A falunk kialakulására vonatkozó megbízható adatokat 1783-ból találták egy katonai térképen. A falu helyén „szőlőskertek” voltak.
Az egyházi adatok szerint akkor még Szőlőhegy volt a neve. 1808-ban volt már kápolnája is, amit Szent Orbán (a szőlő védőszentjéről) tiszteletére emelték.
1856-ban birtokfelmérés keretében elkészült a falu kataszteri térképe, ahol már kirajzolódott a település mai szerkezeti felépítése. Az Észak-Dél irányban húzódó mintegy 2 km-nyi utca mentén házsorok jelentek meg Felsőhegy elnevezéssel. A falu elnevezése egészen biztosan a földrajzi helyzetéből és a szőlőművelésből alakulhatott ki.

2. legenda alapján:
Egyszer régen mesélték a nagyszüleim, hogy miért is lett Felsőhegy a Felsőhegy.
Valamikor itt az emberek sok szőlőt termesztettek. Ezért elnevezték a települést Felsőszőlőhegynek, mert „hegyen” (dombon) van. 1808-ban már kápolnája is volt a falunak. Zenta abban az időben nem Zenta volt, hanem Alsőszőlőshegy. Az első bízható adat 1783-ból való.
Régen minden háznál volt szőlő. Az emberek szinte csak ebből éltek, de egy napon kiirtotta szőlőjüket egy betegség s anélkül maradtak. Ekkor változott meg a neve is Felsőhegyre. Nekem ezt mesélték az öregek.

Boros Gyevi Gábor:
Ez a történet az 1700-1750-es években esett meg, amikor még a falunkat Felsőszőlőhegynek hívták. Ekkor élt egy Máté nevű kisfiú, akinek a szülei szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Egy nap, amikor a játékból hazatért, látta, hogy szülei szomorkodtak. megkérdezte tőlük, hogy miért bánkódnak, de nem kapott választ. Másnap a többiekkel játszva megtudta, hogy megtámadta a szőlőt egy olyan betegség, aminek nem tudják az ellenszerét. Már mindennel próbálkoztak, de nem használt semmi. Így várható, hogy ki fog pusztulni a szőlő. Ekkor jött rá, hogy szülei ezért szomorúak, hiszen ők a szőlőből éltek. Mi lesz most velük? Ő is elszomorodott.
A szőlőhegyeket felszántották a következő évben és paprikát és paradicsomot kezdtek rajta termeszteni  Ezt vitték a piacra. Ebből éltek és élnek ma is az itteni emberek. Elhagyták a falu nevéből a szőlőt, hogy ne emlékeztesse őket a szomorú időkre. Csak a Felsőhegyet használják azóta is.

Bilkicki Szilárd:
Egyszer egy öregember vándorolt ere a vidékre jó termőföldet keresve.
Mikor meglátta ezt a dombságot, arra gondolt, milyen jó lenne itt szőlőt termeszteni. Nemsokára neki is fogott a munkának. Megművelte a földet, elültette a szőlővesszőket. lassan elkezdett szépen teremni a finom gyümölcs. A környékbéli emberek is kedvet kaptak a termesztéséhez. ők is elkezdtek ezzel foglalkozni. Jól termett a szőlő, ezért elnevezték a falut felsőszőlőhegynek. Egyszer azután vége lett a szép életnek, mert az összes szőlőt tönkretette egy csúf betegség. Így lett a falu neve végül csak Felsőhegy.

Kolompár Zoltán:
A győztes zentai csata után megszűnt vidékünkön a török rabság. Az itt élőszerb határőrök nagy része is elvándorolt munka hiányában. Egy részük szétszóródtak a környéken és tanyákat építettek maguknak. Mezőgazdasággal kezdtek el foglalkozni. Röviddel ezután Magyarországról bevándorlók érkeztek. Jöttek jászok, kunok, szlovákok, alföldi magyarok. Az itt élők nem nagyon akarták befogadni az újonnan érkezőket. Állandóan viszálykodtak. Ennek híre eljutott Krisztus urunk fülébe is. Magához intette Szent Pétert és elindultak rendet tenni. Álruhában mentek, hogy ne ismerjék fel őket. Minden házba bekopogtak és kértek egy-egy bögre tejet. Ahol kaptak, ott megtudták, hogy jó szívű emberek lakják. Ajándékba ezért búcsúzásul Krisztus Urunk minden jólelkű embernek adott egy-egy szőlővenyigét. ezt a kertekben el is ültették és édes szőlő termett sok házban a faluban. Az emberek egyre többször nevezték a falut Szőlőhegynek. Később ez Felsőszőlőhegyre változott, mert dombon volt. A laposban maradt részt a mai Zentán, pedig lett az Alsószőlőhegy.
Amikor kipusztult egy betegség miatt az összes szőlő, akkor a falu neve Felsőhegyre rövidült. Máig így hívják.

Lajkó Fanny:
Miért lett a falunk neve Felsőhegy? Ha nem tudjátok, majd mindjárt elmesélem.
Egyszer régen az igazságoz Mátyás király erre járt és látta, hogy mennyi szőlő van itt. Egy háznál szállást és vacsorát kért. ott kérdezte, hogy hogy hívják ezt a szép falut? A gazda válaszolta, hogy Felsőszőlőhegynek. Mátyás tanakodva tovább kérdezte, hogy miért hívják vajon ennek?
-Azért felséges királyom-válaszolta a gazda-, mert a felső azt jelenti a névben, hogy fent van a dombon, a szőlőt pedig biztosan ki tudja találni, hogy hogyan került a nevébe. Tovább ment a király, de megígérte, hogy őszre útbaejti őket ismét, hogy megkóstolja. Be is tartotta a szavát, de az emberek szomorúan fogadták. Amikor megkérdezte, hogy mi a bajuk, azt válaszolták, hogy:
-Egy betegség pusztítja a szöllejüket.
Mátyás, hogy nem búsuljanak tovább az emberek átnevezte a falut Felsőhegynek.
Aki nem hiszi, az járjon utána, vagy kérdezze meg magát Mátyás királyt, de ha nem találja, olyat kérdezzen aki még látta Mátyás királyt!

Nagy Némedi Norbert:
A zentai csata után, a győztes Savoyai Jenő borivással ünnepelte a győzelmét. annyira megtetszett neki az itteni bor, hogy több szőlőt ültetett az itteniekkel. Így lett a település neve Szőlőhegy. Mivel a dombon van, ezért lett változott a neve Felsőszőlőhegyre. Miután pedig kipusztult a szőlő egy járvány végett, a neve is lerövidült Felsőhegyre.

Rác Szabó Viktória:
Réges régen Mátyás király, amikor itt járt, rengeteg szőlőt ültettek. Ezt a falut ezért el is nevezték a környékbéliek Felszőszőlőhegynek. Mikor egy napon a Filoxera betegség megtámadta a falut, kipusztult a szőlő. Ezért hívják ma a falut csak Felsőhegynek.

Tóth Bojnik Denisz:
Honnan eredt Felsőhegy története? Tőlem megtudhatjátok!
Régen, amikor még a falunkat Felsőszőlőhegynek hívták, itt járt Mátyás király és szállást kért az emberektől. Szívesen adtak is neki. Megkérdezte a szállásadójától, hogy ők termesztik-e azt a sok szép szőlőt, amit a dombon látott. Tanácsot kért tőlük, hogy hogyan neveljen ő is otthon szőlőt. El is mondták sorban a szőlőnevelés csínyját-bínyját.
Amikor elaludt a király és hajnalban felébredt, kinézett az ablakon. Látja ám, hogy a szőlő kipusztult. Igen csak meglepődött. Azt hitte, hogy ő hozta a szőlőre a vészt. Meg is változtatta másnap a falu nevét Felsőhegyre.

Bálint Viktor:
A Tisza mellett volt egy domb Az emberek úgy gondolták, hogy szőlőt ültetnek bele. Kérték az Istent, hogy segítse őket.
Nagyon jó termések voltak. A napszámos emberek kezdtek kitelepülni a szőlőbe. El is nevezték ezt a részt Szőlőhegynek. Mivel fent volt a dombon, ezért még ezt hozzátoldották a nevéhez, így lett belőle Felsőszőlőhegy. A sok jó termő év után elfelejtettek hálásak lenni az emberek és Isten megbüntette őket ezért. Betegséget küldött a szőlőre, amitől kipusztult. Bánatukban ugyan kérték Isten segítségét, de magukra maradtak hűtlenségükért.
Mivel nem akartak elköltözni, de már szőlő sem volt a faluban, ezért új nevet adtak a falunak: Felsőhegy. Így keletkezett szülőfalum neve.

Baráth Adrián:
Felsőhegyet azelőtt felsőszőlőhegynek hívták. Azért, mert sok szőlő volt itt valamikor.
Amikor jöttek a törökök, hoztak magukkal egy vírust, amitől az itteni szőlő tönkrement. Így lett a Felsőszőlőhegy nevéből Felsőhegy.

Vastag Annamária:
A nagyszüleim még régen mesélték, hogy hogyan keletkezett a falum neve.
Régen itt olyan emberek laktak, akik szőlővel foglalkoztak. Így elnevezték Felsőszőlőhegynek, Zentát pedig Alsó Szőlőhegynek. Ezután jöttek a törökök és elhozták a vírust. amitől kipusztult a szőlőhegy.
Az itt élő emberek ezért felhagytak a szőlővel és mással kezdtek el foglalkozni…

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: